Forintban jóváhagyott osztalék kifizetése euróban

Kérdés:

A Számviteli Levelek többször foglalkozott a forintban jóváhagyott osztalék euróban történő kifizetése esetén, az osztalék utáni szja forintra történő átszámításának szabályaival. A forintban jóváhagyott, de utóbb euróban kifizetett osztalékot terhelő személyi jövedelemadó – Szja-tv. 5–6. §-ai szerint forintra történő átszámítási szabályainak alkalmazásához – két eltérő tartalmú szakmai vélemény is megjelent.
A 8583. szakmai kérdés szerint: "A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szerinti két tulajdonosnak a bevétele nem külföldi pénznemben (euróban) keletkezett, hanem forintban, a beszámolót elfogadó taggyűlésen 141.216 E Ft osztalékról döntöttek. Így feleslegesen hivatkoznak az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésére. Az már más téma, hogy a tulajdonosok a forintban megszerzett osztalékot euróban kívánják átutalni a devizaszámlájukra."
A 9061. kérdésre adott válasz szerint: "Ha a forintban jóváhagyott osztalékot a tulajdonosok euróban kívánják kifizetni, akkor az Szja-tv. 5–6. §-a szerint külföldi pénznemben megszerzett jövedelemről van szó, amelynél az adóalap meghatározásakor a hivatkozott törvényi előírásokat kell figyelembe venni, az adókat is külföldi pénznemben kell megállapítani (ami valószínű, hogy eltér a forintban meghatározottól), garantált az adóhiány."
Abban kérjük szakmai véleményüket, hogy ha a tulajdonosok forint pénznemben jóváhagyott osztalékot külföldi pénznemben (euróban) szeretnék kifizetni, akkor a forintban jóváhagyott osztalék az Szja-tv. 5. §-a (7) bekezdése által szabályozott külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül-e? Amennyiben az osztalék külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül, akkor a személyi jövedelemadó forintosítását az Szja-tv. 6. § (2) bekezdés szerint, az osztalékból (az osztalékelőlegből) a megszerzés időpontjában érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani, vagy pedig az Szja-tv. 6. § (4) bekezdés b) pont szerint a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alapján?

Részlet a válaszából: […] ...A hivatkozott bekezdés e problémára utal, valójában nincs kizárva – szabályozás hiányában –, hogy az adóhatóság a kézhez vett jövedelem adóztatásához fog ragaszkodni.A hivatkozott bekezdés után pedig ez is olvasható: "... a számviteli előírásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
Részlet a válaszából: […] ...számlázni nem lehet!)Az Szja-tv. 2021-ben a 67/C. §-ában szabályozta a kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletekből származó jövedelem adóztatását magánszemélyek esetében. Aszabályozás foglalkozik az ilyen ügyletekből származó jövedelem megállapításával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...jellegű egyéb kifizetés,–amelynek 70%-a, azaz 168 euró forintra átszámított összege után= a munkavállaló 15 százalék személyi jövedelem­adót, 10 százalék nyugdíjjárulékot, 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, 1,5 százalék munkaerőpiaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Forintban meghatározott osztalék euróban történő felvétele

Kérdés: A kft. 2020. évi beszámolót elfogadó taggyűlésén 141.216 E Ft osztalékról határozott a két tulajdonos. Ebből most 120.000 euró osztalékot szeretnének a kft. devizaszámlájáról a magánszemélyek devizaszámlájára utalni. Milyen árfolyamon kell a számfejtést elkészíteni és a levont adót számolni? Ugyanis az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. § rendelkezéseinek figyelembevételével az MNB hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani, viszont a Számviteli Levelek 436. számában a 8379. kérdésben azt írták, hogy a számlavezető bank euróeladási árfolyama alapján lehet meghatározni az árfolyamot.
Részlet a válaszából: […] ...kívánják átutaltatni a devizaszámlájukra.A forintban megszerzett osztalék bruttó összegét az Szja-tv. 66. §-a alapján 15% személyi jövedelemadó és a Szocho-tv. 1. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján 15,5% szociális hozzájárulási adó (ez utóbbi az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Euróban meghatározott munkabér adói

Kérdés: Külföldi tulajdonban lévő, Magyarországon működő társaság munkaviszonyban lévő ügyvezetőjének a munkabérét EUR-ban határozta meg, és EUR-ban szándékozza átutalni részére. [Az Mt. 209. §-ának (1) bekezdése szerint lehetővé tett eltérést alkalmazta.] Milyen árfolyamon kell forintosítani a jövedelmet ahhoz, hogy az adókat és a járulékokat forintban le lehessen vonni, illetve milyen árfolyamon kell a kifizetendő nettó összeget EUR-ra visszaváltani ahhoz, hogy az illetőnek kifizessük? Kifizetés esetén van-e különbség az árfolyam tekintetében a között, hogy HUF-ban vezetett bankszámláról, vagy EUR-ban vezetett bankszámláról utaljuk át az összeget? A 3674. kérdés megválaszolása hasonló helyzetet ír le, de a válasz 2008. évi, azóta szinte minden jogszabály megváltozott.
Részlet a válaszából: […] ...abból indulunk ki, hogy a könyvviteli nyilvántartásokat euróban vezetik. Ez esetben az euróban meghatározott bruttó munkabér a 471. Jövedelemelszámolási számla Követel oldalán van.Az euróban meghatározott munkabért terhelő adók és járulékok – fentiekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...személyi jellegű egyéb kifizetés,– amelyből 60 euró forintra átszámított összege után= a munkavállaló 15 százalék személyi jövedelemadót, 10 százalék nyugdíjjárulékot, 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, 1,5 százalék munkaerőpiaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés:

Változott-e a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó költségek rendeleti szabályozása? Miben és mennyiben tér el a belföldi kiküldetéshez, illetve a külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan fizetendő költségtérítés? Ezen költségtérítések bizonylatolásában van-e érdemi eltérés?

Részlet a válaszából: […] ...kiküldetés napidíjának igazolás nélkül, költségként elszámolható részét meghaladó értéke alapján a magánszemélyt személyi jövedelemadó, a munkáltatót egészségügyi hozzájárulás terheli.A fentiek szerint tehát a külföldi kiküldetés napidíja naponta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Kiküldetés civil szervezetnél

Kérdés: Általában tiszteletdíjas tisztségviselőket küldenek külföldi konferenciára, de előfordult, hogy önkéntes tagot küldtek Svédországba fotóanyagot készíteni egy kiállításról. A magánszemély napi 15 euró külföldi kiküldetési napidíjat kap. Hogyan történik a napidíj kifizetése, elszámolása, bizonylatolása, adózása, bevallása, a kiküldetési rendelvény kitöltése? A szervezet előre lefoglalja a repülőjegyet, árát átutalja. Milyen időponttal történik a repülőjegy költségkénti elszámolása, ha a kifizetés decemberben volt, az utazás pedig januárban? A kiküldött személy külföldön autót bérel, tankol, kártyával szállást fizet, a számlák a kiküldő szervezet nevére szólnak. Figyelemmel kell-e lenni arra, hogy a kiküldött magánszemély a szervezet munkavállalója, tisztségviselője vagy önkéntese?
Részlet a válaszából: […] ...a napja az a nap, amelyen azt a magánszemély birtokba vette (átvette), így ehhez az időponthoz kapcsolódik a külföldi napidíjból a jövedelem elszámolása is.Feltételezzük, hogy a kiküldött magánszemély a napidíjat euróban és előre kapja, az átadásra kerülő euró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Külföldi telephelyen történő valutabeváltás

Kérdés: A magyarországi székhelyű kft.-nek Németországban van a telephelye, a társasági adót ott fizeti. A németországi munkákra Magyarországról visz ki munkavállalókat, akik ott fizetik a személyi jövedelemadót, itthon a cég csak a járulékokat fizeti a szerződésben rögzített bérük után. A telephelynek van eurós bankszámlája, ott veszi fel az eurót, és ott váltja át, ahol kedvezőbben váltják, erről hoz dokumentumot. A felvett eurót és a valutabeváltást könyvelve a 389. számlán marad egyenleg. Ezt hova tegyem? A német számlákat – úgy tudom – itthon is könyvelni kell. Hogyan és milyen árfolyammal?
Részlet a válaszából: […] A külföldi telephely könyvelésével a Számviteli Levelek 257. számában az 5270. kérdésre adott válaszban részletesen foglalkoztunk. Így arra most nem térünk ki.A gazdasági eseményeket a magyar cégnél a magyar számviteli előírások szerint kell könyvelni. Ez vonatkozik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Értékesített üzletrész bekerülési értéke

Kérdés: Egyik magánszemélytulajdonos jegyzett tőkéjének múltja:
– üzletrészvétel 2009. 10. 05., névérték 1 500 000 Ft (50%), beszerzési értéke 6000 euró;
– tőkeemelés a cég eredménytartalékából 37 millió forinttal, a tulajdonos üzletrészének a névértéke 18 500 000 forinttal nő;
– az üzletrész 2 százalékának az értékesítése 2010. 12. 03-án, megmaradt 48%;
– 2011. 12. 22-én 26% üzletrész-átruházás a cégnek (saját részesedés visszavásárlása), névértéke 10 400 000 Ft, a megmaradt üzletrész névértéke 8 800 000 Ft.
Véleményem szerint a tulajdonosnak az árfolyamnyereségből származó jövedelmét 16% személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás terheli. Amiben elbizonytalanodtam: a tőkeemelés a cég eredménytartalékából. Ez módosít valamit az adózás módján? Hogyan határozom meg most az üzletrész beszerzési értékét?
Részlet a válaszából: […] ...Az adófizetési kötelezettség akkor lép be, amikor a magánszemély az ígyszerzett üzletrészeket értékesíti vagy bevonják, azaz amikor jövedelemhez jut.A kérdés szerint a magánszemély már 2010-ben is értékesítettüzletrészt. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.
1
2
3