Éles látást biztosító szemüveg költségtérítése

Kérdés: Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet szerint, amennyiben a munkavállalónak a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges az éles látást biztosító szemüveg, azt a munkáltató biztosítja. A vállalkozás a belső szabályzatában meghatározta, hogy mekkora összeget térít a munkavállalónak. Eddig az éles látást biztosító szemüveget a cég nevére szóló számla alapján számoltuk el, mint adómentes juttatást, a személyi jellegű egyéb kifizetések között. A számlán a cégünk által térített összeg szerepel. Most arra a gyakorlatra kívánunk áttérni, hogy az éles látást biztosító szemüvegről a számla a dolgozó nevére szólna, ezen a szemüveg teljes költsége szerepelne. A számlát a munkavállaló a munkáltató részére átadná, mint igazolást az előírt szemüveg elkészíttetéséről. A belső szabályzatunkban meghatározott költségtérítés összegét bérszámfejtés útján utalnánk ki. Ebben az esetben is maradna adómentes juttatás? Ez a megoldás megfelelő? A juttatás összegét az M30-as igazoláson szerepeltetni kell, és ha igen, akkor melyik sorában? Vagy a korábbi gyakorlatot kellene folytatni? A váltás oka, hogy bizonyos cégek nem tudnak úgy számlát kiállítani, hogy különveszik a munkáltató által térítendő összeget és a munkavállaló által fizetendő összeget. További kérdésünk, hogy adómentes-e az éles látást biztosító szemüveg költségtérítése abban az esetben, ha a munkavállalónak állandó jelleggel szükséges a szemüveg viselése, nemcsak a képernyő előtti munkavégzéshez, de ahhoz is elengedhetetlen? Amennyiben egyik megoldás sem megfelelő, kérjük, írják le a számviteli és adózási szempontból szabályos eljárás menetét!
Részlet a válaszából: […] ...feltételeknek megfelelően térít ilyen költséget, úgy a két fél között fennálló jogviszony szerint, azaz munkaviszony esetén bérjövedelemként kell utána az adókötelezettséget teljesíteni [Szja-tv. 2. § (6) bekezdés].A számviteli elszámolás szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...közül– a számítógép-használat a KSH munkaügyi statisztikában nem szerepel, ott internethasználat van, mint egyéb természetbeni jövedelem (ez utóbbi az Szja-tv.-ben nem szerepel), a számviteli előírásokban egyik sem található;– a segély a KSH munkaügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Adómentes juttatások elszámolása

Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
Részlet a válaszából: […] ...támogatásként helyreállítás, újjáépítés céljából;– az a juttatás, amelyet a magánszemély kártalanításként kap, kivéve a jövedelempótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést;– a tartásdíjként – jogszabályban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Egészségfejlesztési és prevenciós programok

Kérdés: Társaságunk a TÁMOP-6.1.2-11 "Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok – lokális színterek" címmel az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiírt pályázatra sikeresen pályázott. A támogatás mértéke 100%, megvalósítása egy év. Társaságunk nagykereskedelmi tevékenységet végez. A pályázatban a kiírás szerint vállaltuk, hogy egészségfejlesztési és prevenciós programokat szervezünk a munkavállalóknak. Pl.: Stresszkezelő előadások, csoportfoglalkozások, hogy a dolgozók a stresszt oldani és kezelni tudják. Versenyeket, vetélkedőket szervezünk, melyben szerepet kap az egészséges életmód és a mozgás. Biciklitúrát szervezünk, elő­adásokat az egészséges életmódról és a dohányzás ártalmairól. Egészségnapot és -hetet szervezünk az egészséges táplálkozásról stb. Eszközöket szerzünk be ezen programok lebonyolításához (pingpongasztal, kapuháló, futball-labda, laptop, multifunkciós készülék). A programokat külső partnercég, illetve szakértők igénybevételével szervezzük meg és bonyolítjuk le. A pályázat megvalósítása érdekében a részünkre áthárított áfa összege levonható-e? Társasági adó szempontjából elismert költségnek minősülnek-e a megvalósítás során igénybe vett szolgáltatások? A programok kapcsán szja-, illetve ehofizetési kötelezettség felmerülhet-e?
Részlet a válaszából: […] ...70. §-a alapján az egyes meghatározott juttatások közé tartozónak kell tekinteni, amelynek 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell a társaságnak bevallania és megfizetnie.A pályázat útján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Vállalati üdülő hasznosítása

Kérdés: A társaság a gazdasági válság miatti piaci átrendeződés miatt tevékenységi körét szélesíti, és felveszi az üzletszerű üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenységet. Az előbbiek érdekében üdülőingatlant vásárol, de azt az üzembe helyezéskor nem minősíti vállalati üdülőnek. Az üdülőt elsősorban független ügyfeleknek, vevőknek adja bérbe a szokásos piaci áron, a 18 százalékos áfa felszámításával. Csak szálláshely-szolgáltatás van. A le nem kötött helyeket saját üzleti partnereinek, illetve alkalmazottainak biztosítja ingyenesen, vagy a piaci árnál kedvezőbb áron, vagy önköltségi áron annak érdekében, hogy a szálláshelyfoglaltság minél jobban közelítse a 100 százalékot. Kérdések: Levonható-e a beszerzés áfája teljes összegében? A szokásos piaci ár megállapítható-e az üzemeltetési költségekből (az önköltségből) kiindulóan? A szokásos piaci ár és a munkavállalók, az üzleti partnerek által térített érték közötti különbözet tekinthető-e természetbeni juttatásnak? Változik-e a beszerzéskori adókötelezettség, kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-át, ha a szállást többségében a munkavállalók, illetve üzleti partneri kör veszi igénybe? A meg nem térülő költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni? Ha semmilyen üdülés nem valósul meg, akkor a tárgyévben felmerült költségek elszámolhatók a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak?
Részlet a válaszából: […] ...térített,az üdülőben, az üdültetéssel kapcsolatosan felmerült összes költség áfávalnövelt összegét, az adóköteles rész személyi jövedelemadóját a személyi jellegűegyéb kifizetések közé kell átvezetni, társadalombiztosítási járulékát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni juttatást – aszemélyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Amennyiben atermészetbeni juttatást személyi jövedelemadó terheli, továbbá annak áfája nemvonható le (illetve fizetendő áfa terheli), akkor a személyi jövedelemadót ésaz áfát is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Védőszemüveg juttatása

Kérdés: Cégünk a számítógépen is dolgozó munkavállalóinak védőszemüvegeket vásárolt. A keret és a lencsék szemüvegenként 16 ezer forintba kerültek. (A dioptriás szemüveget használóké természetesen többe került.) A dolgozók a védőszemüveget térítés nélkül kapták. Kérdésünk az, hogy természetbeni juttatásnak minősül-e a szemüveg – mint munkaeszköz – ingyenes biztosítása a dolgozóinknak?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 69. §-ának (4) bekezdése alapján a természetbeni juttatás a magánszemély olyan bevételének számít, amelynek egésze jövedelem. A 69. §-ának (6) bekezdése alapján ezen jövedelem után az adó mértéke 44 százalék, amit a kifizetőnek, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Ruházati költségtérítés, munkaruha-juttatás adó-, tb-terhei

Kérdés: A vállalat irodai dolgozói részére van-e lehetőség ruházati költségtérítésre vagy munkaruha-juttatásra adó- és társadalombiztosítási terhektől mentesen?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőség, ha a magánszemély számlával számol el. Ez a költségtérítés azonban természetbeni juttatásnak minősül, és nem mentesül a jövedelemadó-, a társadalombiztosítási- és a munkaadóijárulék-fizetési kötelezettség alól.Munkaruha adómentes juttatásának az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.