Prémium, jutalom elhatárolása

Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)
Részlet a válaszából: […] ...lehet kifizetni, a kifizetéshez kapcsolódnak a bérköltséget terhelő szociális hozzájárulási adó, a bérköltségből levonandó személyi jövedelemadó és bérjárulékok, a kifizetéshez kapcsolódik az adó költségkénti elszámolása, a személyi jövedelemadó és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...egyéni cégbe befektetett jegyzett tőke összegét, a különbözet az Szja-tv. 68. §-ának (3) bekezdése alapján vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül. Az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján azonban nem minősül bevételnek a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Ügyvédi iroda beolvadása ügyvédi irodába

Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?
Részlet a válaszából: […] ...(a beolvadó ügyvédi irodában lévő részesedésének) szerzési értéke marad. Az új részesedés magasabb értéke esetén sincs személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség a beolvadás időpontjában.Az átvevő (a beolvasztó) ügyvédi iroda tulajdonosai­nál (tagjainál)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Személyi jövedelemadó 1%-ának elszámolása

Kérdés: Egyesületünk az szja 1% felajánlásából az adóhatóság által 2012 októberében átutalt teljes összeget a 2012. évi mérlegben passzív időbeli elhatárolásként könyvelte, mivel 2012-ben már nem merültek fel olyan költségek, amelyeket az szja 1%-a felhasználásaként könyvelhettünk volna. A 2013. évben felmerült költségeket szeretnénk ennek az összegnek a terhére elszámolni a passzív időbeli elhatárolás megszüntetésével. Az adóhatóság tájékoztatása szerint a 2012-ben átutalt összeget még 2013-ban nem használhatjuk fel, és azt nem passzív időbeli elhatárolásként, hanem az adóhatósággal szembeni kötelezettségként kellene kimutatni. Ha a mérlegkészítés időpontját előbbre hoznánk, az elszámolást már 2014. január 2-án beküldenénk az adóhatósághoz, akkor elszámolhatnánk 2013. évre?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtakra egyértelmű választ ad a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (Szftv.).Feltételezzük, hogy az egyesület az Szftv. 4. §-a alapján kedvezményezett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Osztalékfizetés a végelszámolás alatt

Kérdés: Lehet-e magánszemély-tulajdonos esetén osztalékot felvenni a végelszámolási időszak végén? Vagy a cég megszűnésekor csak kizárólag vállalkozásból kivont jövedelem lehet? Az Szt. 11. §-ának (12) bekezdése üzleti évként értelmezi a végelszámolás lezárásáig terjedő időszakot, vagyis az osztalék megállapításának nincs akadálya.
Részlet a válaszából: […] ...lehetőség. A vagyonfelosztási javaslattartalmazza a tulajdonos(oka)t megillető vagyonnak az összegét, amely alapján avállalkozásból kivont jövedelem összege meghatározható. A 2006. június 30-át követően indult végelszámolásnál avégelszámolónak nemcsak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...során a devizajogszabályok előírásaitfigyelembe kell venni,– az az előírás, mely szerint – átalakuláskor – az üzletiértékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével a vagyonértéket meg lehethatározni, a különbözetet pedig üzleti vagy cégértékként ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Sportegyesület számvitele, adókötelezettségei

Kérdés: Milyen könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége van, illetve milyen adójogi szabályok vonatkoznak a sportegyesületre?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatóként és kifizetőként a munkavállalók, más jövedelmet szerzők jövedelmét meg kell állapítania, abból a személyi jövedelemadót le kell vonnia, be kell fizetnie, és a magánszemélynek erről igazolást, az adóhatóságnak pedig adatot kell szolgáltatnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.