Bérlet a munkába járáshoz

Kérdés: A kft. a munkába járáshoz szükséges bérlet 100%-át kifizeti a munkaviszonyban álló dolgozóknak. A bérletet a kft. vásárolja számla ellenében, a lejárt bérleteket visszakéri a dolgozótól és a számlához csatolja. Van-e szja-fizetési kötelezettsége a kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...utazási bérlet juttatásáról.Az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének új ba) pontja szerint anem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembevenni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Adóelőleg természetbeni juttatásoknál

Kérdés: A természetben adott juttatásokat illetően milyen adóelőleg-szabályok vonatkoznak 2004-ben a munkáltatókra, illetve a kifizetőre?
Részlet a válaszából: […] ...is köteles megállapítani és megfizetni a juttatás hónapját követő 12. napig, ha az adóelőleget bármely okból a pénz formájában adott jövedelemből nem tudta levonni. A munkaviszonyból származó rendszeres bevételnél oly mértékben kerülhet sor beszámításra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...nem merülhet fel. A 2000-ben hatályos Szja-tv. előírása szerint viszont a kft.-nek az osztalékelőlegből 20 százalék jövedelemadót kellett volna levonni, amelyet a kifizetést (2000. november-december) követő első mérleg szerinti eredmény (a 2000....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Értékpapír-elidegenítés

Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...alatti áron. Ebben az esetben, ha az ellenérték több, mint az előzőek szerinti szerzési érték, a különbözet után 20 százalék személyijövedelemadó-kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek, amelyet az rt.-nek le kell vonnia az ellenértékből, és a levonást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Alapítvány, egyéni vállalkozó által működtetett oktatási intézmény

Kérdés: Milyen beszámolót kell készítenie az egyéni vállalkozó, illetve az alapítvány által alapított és fenntartott oktatási intézménynek és a fenntartónak? Milyen jogszabályok vonatkoznak ezen intézményekre? Hogyan kell elszámolni a belépőjegyekből származó bevételt?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó előírásait sem kell alkalmaznia. Ugyanakkor az Art. előírása alapján az oktatási intézmény kifizetőnek minősül, így a jövedelem magánszemélynek történő kifizetésekor az adóelőleget, a járulékokat le kell vonnia, a Szja-tv.-ben előírt esetekben (pl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Jogszabályi mértéket meghaladóan adott napidíj

Kérdés: A szolgáltatási tevékenységet rendszeresen vidéken végző dolgozóink részére a 110 Ft/nap napidíjon felül bérjegyzékben 440 Ft/nap napidíjat számfejtünk. A számfejtett 440 Ft/nap napidíjat természetbeni juttatásnak minősítettük, és így utána 44 százalék személyi jövedelemadót, 31 százalék társadalombiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot fizettünk. Helyesen jártunk-e el? Ha nem, szankcionálhat-e az APEH?
Részlet a válaszából: […] ...– az Szja-tv. szerint – nem számolható el költség. Ha a munkavállaló alkalmanként 550 forint napidíjat kap, akkor a 440 forint olyan jövedelem, amely után a magánszemély adózik (ha nem kell számlát hoznia),vagy ha a munkáltató a nevére szóló számla alapján térít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Ajándéksorsolás

Kérdés: A vállalkozás utazási irodáiban meghirdetett, havonta a vásárlók között kisorsolt nyeremény után milyen adókötelezettség keletkezik, hogyan kell azt bevallani és megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében felmerült költség, azaz nem növeli az adózás előtti eredményt [Tao-tv. 3. számú melléklet B) fejezet 12. pont]. A személyijövedelemadó-törvény 76. §-a rendelkezik a nyeremények utáni adókötelezettségről. E rendelkezés szerint, ha a nyeremény nem pénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...alá eső adókat, az általános meghatározásokat, valamint a lakóhelyet az adó szempontjából. A második részben szerepelnek az egyes jövedelemtípusok, a harmadikban pedig a kettős adóztatás kiküszöbölésére szolgáló módszer, az egyeztető eljárás és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.
1
2
3