Feles bérleti szerződés elszámolása

Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély lehet olyan természetes személy, akinél a termőföld bérbeadásából származó bevételének egésze külön adózó jövedelemként jelenik meg, lehet – esetleg – mezőgazdasági őstermelő, illetve egyéni vállalkozó. Tekintettel arra, hogy feles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
Részlet a válaszából: […] ...75.§-ában foglaltakat alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a tulajdonostársakcsak belföldi gazdasági társaságok.A személyi jövedelemadóval kapcsolatos kérdésekmegválaszolása előtt néhány kapcsolódó kérdést kell tisztáznunk.A társasházak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...során a devizajogszabályok előírásaitfigyelembe kell venni,– az az előírás, mely szerint – átalakuláskor – az üzletiértékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével a vagyonértéket meg lehethatározni, a különbözetet pedig üzleti vagy cégértékként ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...számít bele a dolgozónál, és az szja-t meg kell fizetnie ez után. Az szja-előleg levonása és megfizetése, mint nem rendszeres jövedelem, az átvállalás hónapjában válik adóelőleg-kötelessé. A cég által az átvállalásig befizetett összeg után a dolgozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...értelmezésénél abból kell kiindulni, hogy a beszámolónak megbízható és valós összképet kell nyújtania az Szt. hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről. Ebből következően, ha a már közzétett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.