Telepített ültetvény átadása kapcsolt vállalkozások között

Kérdés: Az "A" társaság és a "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság ültetvényt telepített, és gyümölcstermesztést folytat a magánszemélyektől bérelt földterületen. A korábban húsz évre megkötött földbérleti szerződés lejár, a magánszemély tulajdonosok pedig a "B" társaságnak kívánják a földterületet bérbe adni. A továbbiakban az "A" társaság tulajdonában lévő ültetvényen a "B" társaság folytatná a gyümölcstermesztést. Hogyan történhet a két társaság között az ültetvény átadása, és milyen adóterhekkel, illetve hogyan célszerű a piaci értéket meghatározni? Az "A" társaság a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadására az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti áfa fizetését választotta.
Részlet a válaszából: […] ...piaci értéket – véleményünk szerint – a telepített ültetvény még hátralévő, várható élettartama, ezen időtartam alatti jövedelemtermelő képessége függvényében indokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Feles bérlet elszámolása az egyéni vállalkozó bérlőnél

Kérdés: Ha a bérbevevő egyéni vállalkozó, aki áfaalany, hogyan kell elszámolni a feles bérletet?
Részlet a válaszából: […] ...értékét a magánszemélynél önálló tevékenységből származó bevételként kell adóbevallásában szerepeltetni. Az ebből származó jövedelem megállapításához az Szja-tv. 17. §-ában foglaltakra kell figyelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Elszámolás a feles földbérleti díjjal

Kérdés: Hogyan számoljuk el a feles földbérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése szerint a magánszemély termőföld bérbeadásából származó bevételének – ha az nem adómentes – egésze külön adózó jövedelem, amelynek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére az Szja-tv. 73. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Kölcsönnyújtás bérleti díj fejében

Kérdés: A zrt. a tulajdonosoktól földterületet bérel, évi bérleti díj fejében. A bérleti szerződés lejáratakor egyes tulajdonosok nem hosszabbítják meg a bérleti szerződést, hanem eladásra kínálják fel a földterületet. Ezen területek akadályozzák a termelést. Ezért a zrt. dolgozójának biztosítjuk az adott földterület vételárát, aki ténylegesen meg is vásárolja a földterületet. Vele kötünk 15-20 éves szerződést, amíg a vételár el nem fogy. Helyesen járunk el? Hogyan könyveljük a gazdasági eseményeket?
Részlet a válaszából: […] ...jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegévelkiszámított kamatösszeget, akkor a kamatkülönbözet kamatkedvezményből származójövedelem, amely jövedelem 19 százalékkal növelt összege lesz az adóalapja– a 16 százalék mértékű személyi jövedelemadónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Földterület hasznosításának adózása

Kérdés: A kft. magánszemély ingatlanán termelőüzemet épít fel. A magánszemély nem adta el a földterületet (kivett, beépítetlen terület, nem termőföld), hanem azt határozatlan idejű földhasználati szerződés alapján, éves díj ellenében hasznosítja. Milyen adózás vonatkozik a szerződő magánszemélyre a jogügylet során? Kell-e neki az APEH-nál adószámot kérni? Hogyan kell a kft. könyveiben az eseményt nyilvántartásba venni?
Részlet a válaszából: […] ...(a földterület, ami nem termőföld) bérbeadásából (a földhasználatiszerződés is ilyennek tekintendő) származó bevételének az egésze jövedelem,amely után az adó mértéke 25 százalék, feltételezve, hogy a magánszemély etevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Lebontott hőközpont pótlása

Kérdés: A társaság önkormányzati tulajdonú ingatlant vásárolt, amelyen több felépítmény mellett egy társasház is van. A társasház meleg vizét és fűtését egy hőközpontból oldották meg, amely az ingatlanvétel során a társaság tulajdonába került (mind a hőközpont, mind annak épülete). A beruházási tervek megvalósításához a hőközpontot le kell bontani, ezért a társasház kártalanítási igénnyel állt elő. Az adásvételi szerződésben a társaság vállalta, hogy a társasház fűtési problémáját megoldja. Helyes-e, ha kártalanítás címén fizet a társaság a társasháznak? Mivel a társasház nem áfaalany, így nem kell a társaságnak befizetnie az áfát? Elismert költség lehet-e az új hőközpont kialakítása a társasági adó szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...tételkéntkell számításba venni. A térítés nélküli átadás eredményeként a társasházgazdagodik, vagyont szerez, amelyet személyi jövedelemadó terhel. Megoldás lehet az is, hogy az új hőközpontot a társaság nemadja át a társasháznak, hanem saját maga üzemelteti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Telek és a rajta lévő épület együttes értékesítése

Kérdés: Az egyik ügyfelünk 1985-ben vásárolt egy telket, melyre az eltelt időszakban épített egy lakóházat. A telket a házzal együtt most eladta, és a szerződésből nem állapítható meg, hogy az eladási árból mennyi a telek és mennyi a ház értéke. Az Szja-tv. 62. § (4) bekezdés j) pontjában foglaltak alapján a teljes eladási ár adómentes, mivel az ingatlan szerzése 15 évvel korábban történt, vagy az eladási árból meg kell állapítani a telek értékét, és csak az adómentes, a ház vételárát pedig az idevonatkozó szja-előírások szerint kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...szerzése között több mint 15 év telt el (a szerzéstől számított 15. évben a csökkentés már 100 százalék, így nem keletkezik jövedelem). Egyébként az ingatlan megszerzésének időpontja az a nap, amikor az erről szóló szerződést, okiratot, bírósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.