Kisvállalati adóhoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: a) Az a megbízási díj, amely nem éri el a minimálbér 30%-át, tekinthető-e kivaalapnak, vagy az nem tekinthető járulékalapnak?
b) Ha a kivás kft. egyszemélyi tagja máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor a kivás kft.-ben kell kivaalapot képezni utána, vagy 0 összegű kivaelőleg is bevallható? Ekkor a kivás cég nem fizet sem kivát, sem más nyereségadót a bevételei után?
c) A kivatörvény szerinti új beruházás kizárólag gyári új termékek megvásárlásával valósulhat meg, vagy használt termékek megvásárlásával is?
d) Bérelt ingatlanon történő felújítás értelmezhető-e a kivatörvény szerinti új beruházásnak?
e) Kivás társaság akkor is választhatja-e a helyi iparűzési adó számításánál a kivaalap 120%-át mint adóalapot, ha így csak az iparűzési adó töredékét fizeti, mint a másik két számítási móddal?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapját, valamint a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét). Járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Szakértői tevékenység adózása

Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...adószámos magánszemélyként (ún. "7-es adószámmal") dolgozó szakértők tevékenysége személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységnek minősül, tehát a megszerzett megbízási díj az összevont adóalapba tartozik. Önálló tevékenységből származó bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó

Kérdés: A Számviteli Levelek 154. számában a 3179. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a Tbj-tv. ismeri a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót [4. § e) pontja, 5. § (1) bekezdésének f) pontja]. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra is a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési szabályai vonatkoznak és melyik paragrafus alapján?
Részlet a válaszából: […] ...Ajárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapjánkifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem. A kiegészítőtevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett,a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Nem kötelező elektronikus adóbevallás

Kérdés: Melyik elektronikus adóbevallási kötelezettség melyik adózói körre nem kötelező? Jogszabályi hivatkozást is kérnék megjelölni!
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget eredményező, magánszemélynekteljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – kivévea kamatjövedelem-adóról -, járulékról, a törvényben meghatározott adatokról. Csak akkor kötelező a munkáltatónak nem minősülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Vállalkozói járulék alapja

Kérdés: 2006. szeptember 1-jétől, ha az egyéni vállalkozó megfizeti a minimum-járulékalapot, de ténylegesen a minimálbért veszi fel, mi után kell megfizetnie a vállalkozói járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...Flt-tv. 46/B. §-ának (1) bekezdése szerint az egyénivállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után 4százalékos mértékű vállalkozói járulékot fizet. A kérdésben szereplő esetben azegészségbiztosítási járulékot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik az egyéni vállalkozónak, ha egy fodrásztanuló gyakorlati helyét biztosítja? A tanuló által fizetett képzési díj után milyen adó- és járulékkötelezettség áll fenn? Van-e valamilyen kedvezmény a tanuló alkalmazása folytán?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a szakképzésselösszefüggő juttatás összege meghaladja az adóterhet nem viselő járandóságértékhatárát, akkor az egyéb jövedelemnek minősül.A szakmunkástanulót foglalkoztató egyéni vállalkozóbevételcsökkentő kedvezményben részesül. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés alapján keletkezett jövedelmet, a szerződés jellegétől függetlenül, az szja fogalmi rendszeréből kiindulva kell a jövedelemszerzés jogcímét vizsgálni.A felhasználói szerződés alapján fizetett díjazás, mint az Szjt. hatálya alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Szellemi szabadfoglalkozásúak adó- és járulékterhei

Kérdés: "7-es adószámmal" rendelkező személy nyelviskolában nyelvoktatást vállal. A megállapított óradíjakkal számláz. Főállású munkaviszonya van. Havonta számláz. Adóelszámolását tételes költségelszámolással rendezi. Nyilatkozott a nyelviskola felé, hogy a részére kifizetett díj 50%-át tekintsék adóalapnak. Ezt a nyilatkozatot a nyelviskola nem fogadta el, a teljes ellenértékről kéri a számlát, és a kapcsolódó adók és járulékok befizetését neki kell rendezni. A kifizetőnek milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...Az Szja-tv. 46. §-ának (1) bekezdése szerint a kifizetőnek (vagyis a nyelviskolának) az általa kifizetett, összevont adóalapot képező jövedelemből 40 százalék adóelőleget kell levonnia, még akkor is, ha a kifizetés számla ellenében történik. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.