HUF követelés/kötelezettség euróban történő kiegyenlítése

Kérdés:

A szakirodalom szerint a HUF-ban jóváhagyott osztalékot a kifizetés napján érvényes számlavezető banki devizaeladási árfolyamon kell euróra váltani. Az Önök 3838. kérdésre adott válaszában a HUF-os vevői követelés euróban történő kiegyenlítésekor devizavételi árfolyamot kell alkalmazni. Segítségüket kérem annak tisztázásában, hogy a HUF-ban adott kölcsön, a HUF-ban kiállított számla, a HUF-ban jóváhagyott osztalék euróban történő kiegyenlítésekor milyen árfolyamon célszerű meghatározni, hogy az adott HUF összegért mennyi eurót fizessen a másik partner? Van-e különbség az árfolyamnál, ha készpénzben vagy utalással fizetik ki az euróösszeget? Kérjük, válaszuknál azt is vegyék figyelembe, hogy ami egyik félnél követelés, az a másik félnél kötelezettségként jelenik meg.

Részlet a válaszából: […] ...osztalékot a tulajdonosoknak euróban kívánják kifizetni, akkor az Szja-tv. 5–6. §-ai szerint külföldi pénznemben megszerzett jövedelemről van szó, amelynél az adóalap meghatározásakor a hivatkozott törvényi előírásokat kell figyelembe venni, az adókat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységet egyéni cégben folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...az adózás előtti eredményt, felfelé való eltérésnél a különbözet úgy kezelendő, mint az eszközök értékesítésekor realizálódó jövedelem, amely összeg után a magánszemély kisadózónak adóznia kell!)Az Evectv. 21. §-a szerint az egyéni cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Megszűnés utáni osztalékkifizetés

Kérdés: A kft. 2021. február 1-jével a Tao-tv. hatálya alól áttér a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá. Ezért a 2021. január 1. és 31. közötti időszakról január 31-i fordulónappal, a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint számviteli beszámolót készít. A társaság 2020. évi beszámolóját a taggyűlés 2021. május 15-én fogadta el, egyidejűleg 10.000 E Ft osztalékot hagyott jóvá. A jóváhagyott osztalék számviteli elszámolására a 2016. évtől a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával (2021. május 15-én) kerülhet sor eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként. Ataggyűlés által 2021. május 15-i döntéssel jóváhagyott osztalékot eredménytartalék csökkentéseként és kötelezettség növekedéseként a kivaáttérés miatti 2021. január 1-je és 31-e közötti időszak számviteli nyilvántartásaiban (lényegében a január 31-i fordulónapra készített mérlegben), vagy csak a 2021. május 15-i, illetve az azt követő számviteli nyilvántartásokban kell bemutatni?
Részlet a válaszából: […] ...csak korábbi években jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék lehet).Magánszemély tulajdonosok esetében a vállalkozásból kivont jövedelem adózási előírásait kell alkalmazni.Mivel a kérdésből az következik, hogy a kft.-nél a saját tőke meghaladja a jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...meg, illetve ezt az eredménytartalékot a társaság még nem fizette ki, és az pozitív előjelű (kifizetésekor vállalkozásból kivont jövedelem lesz).Adózott eredménytartalék valójában az evaalanyiság időszaka alatt keletkezett és ki nem fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Vevőkövetelés végelszámolásnál

Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...(az adott esetben a jogelőd társaságba) fektetett összeggel, a különbözet lesz a magánszemély vállalkozásból kivont jövedelme. Ezen jövedelem személyi jövedelemadóját és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulását a végelszámolás befejezésekor meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Egyéni vállalkozás megszüntetése (eva)

Kérdés: Mi a menete a bevételi nyilvántartást vezető evás egyéni vállalkozás megszüntetésének? Hogyan kell megállapítani a tárgyi eszközök piaci értékét?
Részlet a válaszából: […] ...időszaka alatt megszerzett nem anyagi jószág, tárgyi eszköz alapján az egyéni vállalkozó az adóalanyiság megszűnése után a jövedelem meghatározásakor az értékcsökkenési leírást a más által (a szállító által) kibocsátott bizonylaton feltüntetett értékre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Evás társas vállalkozó adózása

Kérdés:

Nem a számviteli törvény hatálya alá tartozó evás bt. beltagja 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik egy kft.-ben. Többes jogviszonyú tagként köteles-e az egyéni vállalkozókkal azonosan az evaalap négy százaléka után megfizetni a járulékot? Amennyiben a bt.-ben nem kíván ténylegesen tagi jövedelmet felvenni, a 37 százalékos evafizetési kötelezettségen kívül terheli-e bármilyen más adófizetési kötelezettség a bt.-t?

Részlet a válaszából: […] ...a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll.Az evás bt. társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Befektetés ingatlanban

Kérdés: Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?
Részlet a válaszából: […] ...üdülési szolgáltatás meg nem térülő költségeinek – mintegyes meghatározott juttatás – az 1,19-szeresét 16 százalék személyijövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...során a devizajogszabályok előírásaitfigyelembe kell venni,– az az előírás, mely szerint – átalakuláskor – az üzletiértékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével a vagyonértéket meg lehethatározni, a különbözetet pedig üzleti vagy cégértékként ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] ...történő kötelező befizetés is a vállalkozás érdekében elismert költség.A természetbeni juttatás után általában 44% személyi jövedelemadót, ha a magánszemély biztosított, akkor egészség- és nyugdíj-biztosítási járulékot, illetve a munkaadó által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.