Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...három helyen (a számviteli törvényben, a személyijövedelemadó-törvényben, a KSH munkaügyi statisztikában) történő szabályozás követelményeinek a számvitel – röviden – csak akkor tud megfelelni, ha az 55. számlacsoport számláinak kijelölésénél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Ingatlan ellenében holtig tartó eltartás

Kérdés: Magánszemély egy nyugdíjasotthon kht.-val eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a nyugdíjasotthonra ruházta át. Ennek fejében megállapodtak, hogy az eltartottat 60. életévének betöltésétől természetben ellátják. A tartás értékét a tartás esedékességekor hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően az intézmény által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó tartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre került. Hogyan és milyen értéken kell a nyugdíjasotthon könyveiben rögzíteni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...az ingatlanátruházásból származó jövedelmét, ezt ajövedelmet a 64/A. § (1) bekezdése alapján 25 százalék személyi jövedelemadóterheli, amelyet a (4) bekezdés szerint – az adott esetben – anyugdíjasotthonnak kell megfizetni, nyilvánvalóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Adómentes természetbeni juttatások

Kérdés: A munkavállaló a munkahelyén semmiféle béren kívüli juttatást nem kap, de beltagja egy mikrovállalkozásnak (családi bt.), ahonnan jövedelemkivétje (esetleg osztalékfizetés van, kb. 3 évente) nincsen! Bt.-tagként (személyesen közreműködőként) az Szja-tv. alapján részesülhet-e adómentes juttatásokban? (Üdülési csekk, kultúrautalvány, ajándékutalvány, egészségpénztár stb.) Ha igen, melyekben, milyen összeghatárig? Esetleg a kültag (is)?
Részlet a válaszából: […] Az adómentes természetbeni juttatások körét jellemzően azSzja-tv. 1. számú melléklet 8. pontja, illetve a törvény 7. §-a tartalmazza. Az adómentes juttatások többségét a munkavállalók, azaz amunkaviszonyban állók kaphatják. Így például a bt. tagja nem kaphat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Étkezési utalvány

Kérdés: 2004. január 1-jétől az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint természetbeni juttatásnak minősül a munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon, ingyenesen biztosított termék vagy szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele minden munkavállaló számára ténylegesen is elérhető. A természetbeni juttatások közül adómentes (többek között) az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.17. pontja szerint a munkáltató által a munkavállaló részére "melegétkeztetés" révén a havi 6000 forintot meg nem haladó rész, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában juttatott bevételnek a havi 3500 forintot meg nem haladó része. Milyen kapcsolat van a kétféle szabályozás között, az étkeztetési juttatás adómentességére milyen szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...pl. év elején, akkor szabályosan járnak el; hanem ezt teszik, akkor a mentesség egyikre nem áll fenn, és azt akkormunkaviszonyból származó jövedelemnek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Szövetkezeti tagok támogatása

Kérdés: Szövetkezetünk a régi Szöv-tv. alapján szolidaritási alapot képzett, amelyet – a most hatályos Szt. előírásai alapján – fel nem osztható vagyonként a lekötött tartalékban tartunk. Szövetkezetünk jelenleg is a régi Szöv-tv. alapján működik. Hogyan kell az alap felhasználását nyilvántartani? Csökkenthető-e a képzett alap akkor, ha a kifizetéseket a költségek terhére kell elszámolni? Megengedi-e a Tao-tv. ezen költségeknek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségkénti figyelembevételét?
Részlet a válaszából: […] ...mivel azokat természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként fizetik ki.Ezen kifizetések személyi jövedelemadójára, a kapcsolódó társasági adóra az általános rendelkezések vonatkoznak. Az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Étkezési utalvány és üdülési hozzájárulás

Kérdés: Jár-e az étkezési utalvány annak, aki több hónapon keresztül táppénzen van? Az üdülési hozzájárulást számlával igazolva is igénybe lehet-e venni adómentesen, vagy csak üdülési csekk formájában?
Részlet a válaszából: […] ...év elején, akkor szabályosan járnak el; ha nem ezt teszik, akkor a mentesség egyikre nem áll fenn, és akkor azt munkaviszonyból származó jövedelemnek kell tekinteni.Az üdülési hozzájárulást számlával igazolva nem lehet adómentesen igénybe venni, ez csak üdülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Látásjavító szemüveg – természetbeni juttatás

Kérdés: Mekkora összegig számolhatja el a vállalkozás a monitor előtti munkavégzéshez szükséges látásjavító szemüvegről a munkavállaló által hozott számlát?
Részlet a válaszából: […] ...(nagyobb, mint az adott eszköz legmagasabb ára), akkor a teljes összeg elszámolása megkérdőjelezhető.]A védőszemüveg-juttatás személyi jövedelemadóval kapcsolatos részleteit taglaltuk a Számviteli Levelek 50. számában az 1029. kérdésre adott válaszban. (Csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Ingatlan hasznosítása tulajdonosok, dolgozók által

Kérdés: Egy nem Balaton-melléki székhelyű kft. vásárolt egy ingatlant a Balatonnál, amelyet szálláshely-értékesítésre, bérbeadásra kíván hasznosítani, holt időszakban a dolgozók, illetve a tulajdonosok üdültetését kívánják megoldani. Levonható-e az ingatlan, illetve a berendezések, felszerelések beszerzésének áfája, ha a tulajdonosok, illetve a dolgozók is térítenek? Függ-e a levonhatóság a térítés mértékétől? Hogyan kell adminisztrálni? Milyen egyéb adóvonzata van a tulajdonosok, illetve a dolgozók üdültetésének?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni juttatásban.A pénzben adott üdülési hozzájárulás egésze a magánszemélynél összevont adózás alá tartozó adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Tao.-adóalap, személyi jellegű költségek

Kérdés: Milyen esetben kell az adózás előtti eredményt módosítani a személyi jellegű egyéb kifizetések címén elszámolt költséggel?
Részlet a válaszából: […] ...XXII. tv. 25. §), a magánszemély javára megállapodás alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából fizetett összeget, az alkalmazott magán-nyugdíjpénztári tagdíjának egyoldalú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.