Kettős állampolgár befektetéseinek adózása

Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban – az itthon adózott jövedelmemből – átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?
Részlet a válaszából: […] ...lévő kettős adóztatást elkerülő egyezmény a Magyar Köztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között a jövedelem- és a tőkenyereség-adók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Kamatkedvezményből mikor nem keletkezik jövedelem?

Kérdés: Mikor nem keletkezik adókötelezettség a magánszeméllyel szemben fennálló követelés esetében? (Milyen juttatásra nem kell alkalmazni a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat?)
Részlet a válaszából: […] ...bővül és tételesen meghatározott azon követelések köre, amelyeket nem kell figyelembe venni a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításánál.Nem keletkezik adófizetési kötelezettség áruszállításból és szolgáltatásból származó követelések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása

Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre állásakor kifizetni.Az osztalék után a magánszemély tagoknak az Szja-tv. 66. §-a alapján 20 és 35 százalék személyijövedelem-adókötelezettsége keletkezik, amelyet a szövetkezetnek kell levonnia és befizetnie. Ezenkívül a 35 százalékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.