Üzletrész-visszavásárlás készpénzzel, tárgyi eszközzel

Kérdés: „A” kft.-nek két magánszemély tulajdonosa volt, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. Mindkét tag ügyvezetői tisztséget látott el, aláírásuk közös volt. A tulajdonosok között megromlott a viszony, ezért az egyik tulajdonos el szerette volna adni a tulajdoni hányadát. A tulajdoni hányadot az „A” kft. vásárolná vissza, amelyről a megállapodás már megszületett. A visszavásárlás készpénzből és tárgyieszköz-átruházásból fog megvalósulni. A tulajdoni részt az „A” kft. 74 millió Ft értékben vásárolná vissza, amelyből 30 millió forintot készpénzben ki is fizetne. A fennmaradó 44 millió forintot az „A” kft. tárgyi eszközeiből fedezné úgy, hogy a gépkocsiállományból piaci értéket alapul véve kiszámlázná a kilépő magánszemély tag felé. A kilépő tag rendelkezik egy másik „B” kft.-ben is tulajdoni hányaddal, ezért azt szeretné, ha a számlákat a „B” kft. nevére állítanák ki. Ehhez rendelkezésünkre bocsátott egy engedményezési megállapodást, miszerint a „B” kft.-re engedményezi valamilyen tartozás fejében a 44 millió forint értékű tárgyi eszközt, és kéri, hogy a számlákat a „B” kft. nevére állítsuk ki. A tárgyi eszközöket a megállapodás alapján kiszámlázná „A” kft. a „B” kft. részére. Megfelelő ez ebben a formában? Ha nem, akkor milyen egyéb dokumentumok hiányoznak az ügylethez? Milyen könyvelési tételek keletkeznek az ügylet során? A visszavásárolt 50%-os tulajdoni rész értékét az „A” kft. nem értékelte fel, azt csak a két tag együttes döntése alapján határozták meg, és nem történt független könyvvizsgálói jelentés sem az eladás előtt. Ez megfelelő így?
Részlet a válaszából: […] ...tag vállalkozásból kivont jövedelmét (a 74 millió forint és az üzletrész szerzési értéke közötti különbözetet), és ennek a jövedelemnek a személyi jövedelemadóját és szociális hozzájárulási adóját nem vonta le, nem vallotta be és nem fizette be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.

Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...leszállításakor, a cég megszűnésekor az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó összegben kivont vagyont személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó terheli.A társaságba történő apportálás az Áfa-tv. 17. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Örökölt üzletrész megvásárlása, bevonása

Kérdés: Cégünk 2021-től a kiva hatálya alá tartozik. Magánszemély tulajdonostól egyenes ágon örökölt üzletrészét a cég megvásárolja, majd bevonja. (Névérték 3 M Ft, piaci érték hagyatéki leltár szerint 200 M Ft, visszavásárlási érték 70 M Ft.) A visszavásárlás-bevonás következtében növekszik a cég kivaalapja? [Kiva-tv. 20. § (3) bekezdés a) pontja]. A visszavásárlás-bevonás következtében a magánszemély tulajdonosoknak keletkezik adó- és járuléktöbblet-kötelezettsége? A visszavásárlás-bevonás következtében az üzletrész megszűnik, már nem lehet újra értékesíteni? Ha a visszavásárlást nem követi bevonás/elidegenítés/térítésmentes átadás, ez az állapot 25 évig is fenntartható, ha a társasági szerződésben ezt rögzítjük, ez az állapot jelent-e bármilyen előnyt a bevonáshoz képest adózási szempontból a cégnek? Amennyiben a visszavásárlást követően a cég magánszemélynek elidegeníti a visszavásárolt üzletrészt, keletkezik-e többletköltsége (adó), ha az üzletrész eladási értéke megegyezik a szerzési értékkel?
Részlet a válaszából: […] ...által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték. A szerzési értéket meghaladó piaci érték után a társaságot személyijövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli.Ha a magánszemély által megszerzett üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...meg, illetve ezt az eredménytartalékot a társaság még nem fizette ki, és az pozitív előjelű (kifizetésekor vállalkozásból kivont jövedelem lesz).Adózott eredménytartalék valójában az evaalanyiság időszaka alatt keletkezett és ki nem fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Betéti társaságból kilépő kültag járandósága

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó rész. A kérdésben arra kérdeznek rá, hogy a meghaladó rész az osztalék vagy osztalékelőleg, vagy valami más a személyi jövedelemadó szempontjából.Osztalék nem lehet, mert nem az éves beszámoló elfogadásakor döntött a társaság a kifizetésről, sőt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Üzletrészek értékesítése

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van 50-50%-ban. A jegyzett tőke 3000 E Ft, az eredménytartalék 800 E Ft. A tulajdonosok eladják üzletrészeiket "A" és "B" kft.-nek névértéken 1500-1500 E Ft értéken, mivel a társaság piaci értéke ezt támasztja alá. Hogyan kell könyvelni a kft.-nél és a vevőknél?
Részlet a válaszából: […] ...az eladási ár. Ha meghaladja, akkor a különbözet összegében a magánszemélyeknek vállalkozásból kivont jövedelme van, amelyet személyi jövedelemadó és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terhel. Erre a vevő kft.-nek fel kell hívnia a magánszemélyek figyelmét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A társaság 2014. évben visszavásárolt 940 E Ft névértékű üzletrészt 22 800 E Ft összegért. A társaság eredménytartaléka 165 000 E Ft, jegyzett tőkéje 3100 E Ft. A visszavásárolt üzletrészeket a társaság 2015-ben meglévő tagjainak szeretné térítésmentesen átadni úgy, hogy az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja szerint jár el. Kérem a fenti gazdasági események kontírozását a visszavásárlástól a jegyzett tőke emeléséig az összegek megjelölésével! A kft.-nek a fenti ügylet esetében minden esetben vesztesége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzésére fordított összeg és a visszavásárlási érték között mekkora a különbözet, ezen különbözetnek mennyi a személyi jövedelemadója (16%-kal), mennyi az egészségügyi hozzájárulása (14 százalékkal, maximum 450 E Ft összegig), azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...adója szerinti adóalanyiság, az adóalany – attól függően, hogy milyen vállalkozási formában működik – visszakerül a személyi jövedelemadó vagy a társasági adó hatálya alá. Miután mind az szja, mind a társasági adó éves adó, ezekről az adóbevallást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. tulajdonosai a kft. tulajdonában lévő saját üzletrészt a kft. tulajdonosainak – tagsági jogviszonyukra tekintettel – 2012. évben ingyenesen átadták taggyűlési határozat alapján, amit a cégbíróság be is jegyzett. A kft. társasági szerződése nem rendelkezik a saját részesedés megváltási módjáról. Ezen jogügyletnek milyen adó- és járulékvonzata van, milyen jövedelemnek minősül, illetve kinek és mikor kell ezeket bevallania? (A NAV álláspontja szerint egyéb jövedelem, és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli.)
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódóan utaltunk az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdésére, amelyből az következik, hogy az üzletrész ingyenes juttatásakor jövedelemnek minősül az üzletrésznek a megszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke. A hivatkozott törvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Katából, evából való visszatérés

Kérdés: A Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. végelszámolását határozták el a tulajdonosok. A végelszámolás során hogyan kell elkészíteni a végelszámolási mérleget, a vagyonfelosztási javaslatot stb.?
Részlet a válaszából: […] ...úgy kell tekinteni, hogy azokat magánszemélyek részére adták át, és ha azok értékének 1,19-szerese után a 16 százalék személyi jövedelemadót és a 27 százalék egészségügyi hozzájárulást korábban nem fizették meg, akkor azt a visszatéréskor kell megfizetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.
1
2