Fel nem vett osztalék

Kérdés: "X" kft. megveszi "Y" kft. üzletrészét sajáttőke-értéken ("X kft. tulajdonosai az "Y" kft. tulajdonosainak a gyermekei). Az "Y" kft. tulajdonosainak maradt bent fel nem vett osztaléka, amelyről az üzletrészvásárlással nem mondanak le, ezt külön szerződésben rögzítik is. Kell-e, lehet-e kamatot fizetnie az "X" kft.-nek a volt tulajdonosok részére? Ha kell kamatot fizetni, akkor ez a volt tulajdonosok részére egyéb jövedelemnek vagy kamatjövedelemnek minősül? Egyéb jövedelemként (15% szja megfizetése mellett) érvényes-e erre a jövedelemre a szocho-korlát (a minimálbér 24-szerese), vagy a jövedelem 1,18-szorosa az alap, és nincs szocho-korlát? Ha kamatjövedelem, akkor hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] ...nem tud osztalékot fizetni!Az előbbi gondolatmenet alapján levezethető, hogy az üzletrészek eladásakor a fel nem vett osztalék személyi jövedelemadóját, a Szocho-tv. 1. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján a szociális hozzájárulási adót be kellett vallani és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Munkavállalónak nyújtott kölcsön

Kérdés: Munkavállalónknak 7 évre folyósítottunk 5 M Ft kölcsönt 5,9%-os kamatra. Dolgozónk minden hónapban átutalta cégünk részére a törlesztőrészletet. Részletes kontírozást szeretnék kérni a 2017. évi könyvelési tételekről. Hova kell kontírozni a 2017. évi kamatot, valamint a 2018. évi törlesztés előírását?
Részlet a válaszából: […] ...5 százalékponttal növelt összegénél a munkavállaló által fizetendő kamat összege több legyen, hogy a kamatkedvezményből származó jövedelemadó- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség elkerülhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Kft. által adható kölcsön

Kérdés: A kft. milyen feltételekkel és milyen határidővel adhat kölcsönt tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelmet – magánszemély tag esetében –, ezen jövedelem 1,19-szeresét adóalapnak tekintve, 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyet a kft.-nek kell megfizetnie.A kamatkedvezményből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Kamatmentes kölcsön

Kérdés: A kft. egyszeri nagy összegű kamatmentes kölcsönt adott egy másik kft.-nek, ingatlanfedezet mellett, telekkönyvi bejegyzéssel. A kölcsönszerződést közjegyző hitelesítette. Van-e adóvonzata? És mi a helyzet akkor, ha a kft. magánszemélynek ad kölcsönt kamatmentesen?
Részlet a válaszából: […] A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (aPtk.) 232. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződéses kapcsolatokban – hajogszabály kivételt nem tesz – kamat jár. A vállalkozások egymás közöttikapcsolatában ilyen kivétel nincsen. Ebből az következik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.