Üzletrész visszavásárlásának, térítés nélküli átadásának adóterhei

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 2004-ben eladta a 60 000 forint névértékű üzletrészét a kft.-nek 5 millió forintért. Ugyanezen tulajdonos 2005-ben eladta 10 millió forintért a névértéken 120 ezer forintos üzletrészét is. 2006-ban a névértéken 180 ezer forintos üzletrészt a kft. térítésmentesen felosztotta a tagok között. Milyen adófizetési kötelezettsége van a kft.-nek a magánszemélytől történő üzletrész-visszavásárlásakor? És milyen adófizetési kötelezettsége van az üzletrészt eladó magánszemélynek? A visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadását milyen adófizetési kötelezettség terheli a kft.-nél, illetve a magánszemélyeknél?
Részlet a válaszából: […] ...arányától, de erre vonatkozóan a kérdésben nincs adat). A természetes személyeknek térítés nélkül átadott üzletrészszemélyi jövedelemadóztatását az Szja-tv. 77/A. §-a szabályozza. A 77/A. § (1)bekezdése alapján a magánszemély által értékpapír...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] ...kapott ellenérték (az üzletrész névértéke) és a szerzési érték különbözete – árfolyamnyereségként – 20 százalékos személyi jövedelemadó alá esik. (A szerzési érték a szövetkezet által 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabály alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
1
2