Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó a 2022. évi XIII. törvény szerinti adóalanyiság választására nem jogosult 2022. augusztus 31-én, választhatja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.)– 49/A., 49/B., 49/C. §-ai szerinti egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Vagyonkezelésbe adott ingatlan bérbeadása

Kérdés: Egy magánszemély bizalmi vagyonkezelésbe adja az ingatlanjait és a társas vállalkozásának tulajdoni részét, valamint a kedvezményezett szintén magánszemély. Ebben az esetben keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettség? A vagyonkezelésbe adott ingatlan egy része bérbe van adva, az ebből származó bevétel a magánszemélynél jelentkezik, a kifizető a bérbevevő, ezért a magánszemélytől levonásra kerül az szja. Az ebből származó – szja-val csökkentett – bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? Osztalékot is kap a tulajdoni részéből a magánszemély, amiből szintén le lett vonva az szja, a csökkentett összeget kapott osztalékként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? A költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés)?
Részlet a válaszából: […] ...alapján álláspontunk szerint a kérdésben szereplő vagyonkezelésbe adott ingatlan bérbeadásából származó bruttó (személyi jövedelemadóval nem csökkentett) bevételnek a vagyonkezelőnél kell jelentkeznie (ő lesz a bérbeadó), amelyet az értékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...adója szerinti adóalanyiság, az adóalany – attól függően, hogy milyen vállalkozási formában működik – visszakerül a személyi jövedelemadó vagy a társasági adó hatálya alá. Miután mind az szja, mind a társasági adó éves adó, ezekről az adóbevallást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Egyéni vállalkozás megszüntetése (eva)

Kérdés: Mi a menete a bevételi nyilvántartást vezető evás egyéni vállalkozás megszüntetésének? Hogyan kell megállapítani a tárgyi eszközök piaci értékét?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 3. §-ának (1) bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, amelyek az evaalanyiság megszűnéséhez vezetnek. Ezek között lehetnek olyanok, amelyek csak év végén eredményezik az evaalanyiság megszűnését, de vannak olyanok is, amelyek esetében az evatevékenységet már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Eva előtti és evás eredménytartalék kifizetése

Kérdés: Egy betéti társaság 2005-2007. évek között evaalanyként a számviteli törvény hatálya alatt tevékenykedett. Az evába lépést megelőzően rendelkezett pozitív eredménytartalékkal. Evás évei alatt is pozitív adózott eredménye volt 2 évben, 2007-ben viszont már az adózott eredménye és a mérleg szerinti eredménye is negatív volt. Ezért 2008-ban kijelentkezett az eva hatálya alól. A társaság 2008. évi beszámolója elfogadásakor osztalékfizetésről dönt, ahol a korábbi évek eredménytartalékát is be kívánja vonni az osztalékfizetésbe a tárgyévi adózott eredmény kifizetésén felül. Az evára áttérést megelőző évekből 4 millió forint eredménytartalékot tart nyilván, 2005-ben és 2006-ban – evás éveiben – 5 millió forintot helyezett eredménytartalékba. 2007. évi mérleg szerinti eredménye mínusz 1,2 millió forint volt, melyet szintén átvezetett az eredménytartalékba. Így tehát jelenlegi eredménytartaléka 7,8 millió forint, ezt akarja kifizetni teljes összegében osztalékként. A magánszemély tulajdonosoknál hogyan adózik majd a kifizetni kívánt osztalék a fentiek ismeretében?
Részlet a válaszából: […] ...a számvitelrőlszóló törvény hatálya alá tartozó jogi személy, jogi személyiség nélküligazdasági társaság adóalany a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és azadózás rendjéről szóló törvénynek az osztalékból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.