Korosztályok díjazottjai – pénzjutalom adózása

Kérdés:

Magyarországon rendezett nemzetközi (művészeti) versenyen korosztályok szerint az első 3 helyezett pénzjutalomban részesül. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdéseim merültek fel:
1. A munkáltatónak milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel kell számolnia EGT-tagállam, illetve harmadik országbeli versenyzők esetében?
2. Kell-e vizsgálni a kettős adóztatásról szóló egyezményeket? Hogyan kell eljárni azon versenyző esetében, akinek országával kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény van?
3. Milyen igazolásokat kell kérni a versenyzőtől a szabályos kifizetés érdekében?
4. A versenyzők 14–24 év közöttiek, rájuk is vonatkozik a 25 év alattiak szja-kedvezménye?
5. Néhányan tárgyjutalomban (serleg, könyv, virág) is részesülnek majd. Ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége merül fel a kifizetőnek és milyen a díjazottnak?

Részlet a válaszából: […] ...egy kulturális "esemény" alkalmával adott juttatásnak. Ekkor a kifizetőnek van az esemény alkalmával viselt összes költség után személyijövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége. A juttatás értékének 1,18-szorosa után 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Devizahitel elszámolása és kamatának adóztatása

Kérdés: Társaságunk 55 százalékos tulajdonosa (USA-ban élő magánember) 200 E USD devizahitelt folyósított új telephely kialakítására a tárgyévben. A visszafizetés feltételei: - évi 8,5 százalék kamat, - kamat- és tőketörlesztés fizetésének kezdete: 2002. 01. 01. A felvett devizahitel tárgyévi kamatát a létesítendő telephely értékét növelő tételként kell-e elszámolni? A külföldi magánszemélynek kifizetendő kamatot milyen adófizetési kötelezettség terheli, s az esetleges adót kinek (társaság vagy magánember) és mikor kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...Népköztársaság kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között Washingtonban, az 1979. évi február hó 12. napján aláírt, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról.Az egyezmény 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Alapítvány: külföldi illetőségű előadók jövedelme

Kérdés: A kifizető Magyarországon bejegyzett – költségvetésből támogatott – alapítvány, közhasznú szervezet, amelynek célja részben a határon túli magyar diákság körében történő ismeretterjesztés. A foglalkoztatottak egy része megbízott külföldi illetőségű, ukrán, szlovák, jugoszláv állampolgár. Magyarországon csak egy-egy napot tartózkodnak konzultáció céljából. A megbízás célját képező tevékenységet saját hazájukban végzik. Helyesen járt-e el az alapítvány, hogy nem vont le személyi jövedelemadót, és nem kezelte őket biztosítottként?
Részlet a válaszából: […] ...egyezmény kihirdetéséről szóló 1996. évi C. törvény tartalmaz rendelkezéseket. A jugoszláv foglalkoztatottakra vonatkozó személyi jövedelemadót illetően a két ország között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 1985...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Számviteli Levelek 1. szám 31. kérdésre adott válasz aktualizálása
Részlet a válaszából: […] ...2001. évi L. törvény módosította a reprezentáció közterheit (társasági adó, személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás és munkaadói járulék). A módosítások 2001. augusztus 17-én léptek hatályba, de az adózó dönthet úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélyek bére már az első naptól kezdődően Magyarországon adóztatható, vagyis a 183 napos szabálynak nincs jelentősége.Személyi jövedelemadó, társadalombiztosításAmennyiben az előzőek alapján a német magánszemélyek jövedelme Magyarországon adóztatható, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.