Veszteségrendezés, üzletrészvétel, beolvadás problémái

Kérdés: Az "A" kft. jegyzett tőkéje: 20.000 E Ft, tőketartaléka 6.000.000 E Ft, eredménytartaléka: – 1.800.000 E Ft, adózott eredménye: -200.000 E Ft. A tőketartalék eredete: ázsióval történt jegyzett-tőke-emelés, valamint jegyzett tőke leszállítása veszteség miatt. Az "A" kft.-ben az ingatlan értéke a mérlegfőösszeg 87%-a. A "B" kft. jegyzett tőkéje: 10.000 E Ft, eredménytartalék: 3.000.000 E Ft. A "B" kft. 90%-os magánszemély tulajdonosa megveszi az "A" kft. üzletrészét 100%-ban. Ezt követően a "B" kft. beolvad az "A" kft.-be, majd beolvadás után jegyzett-tőke-leszállítást hajt végre vagyonkivonás mellett.
Kérdések: Az üzletrész megvásárlásakor keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? A beolvadás kedvezményezett-e átalakulásnak minősül-e a Tao-tv. 4. § 23/a. pontja szerint? (A leányvállalat olvad be az anyavállalatba, és nem szerez pénzeszközt.) Szerintünk igen, és így nem merül fel illetékfizetési kötelezettség. Jól gondoljuk? Beolvadáskor az "A" kft.-ben az eredménytartalék negatív összegét meg kell-e szüntetni a tőketartalékkal szemben, avagy a tőkeelemeket teljesen szabadon lehet-e rendezni? A beolvadást követően a vagyonkivonásnál a jegyzett tőke csökkenésének arányában kell-e a többi tőkeelemet kivonni, vagy meg lehet-e tenni azt, hogy a jegyzett tőkét a felére csökkentjük, a tőketartalékot pedig 100%-ban kivonjuk? Kivonás előtt a jegyzett tőke: 30.000 E Ft, a tőketartalék: 4.000.000 E Ft (6.000.000-1.800.000-200.000 E Ft), az eredménytartalék 3.000.000 E Ft (ha az "A" kft. negatív eredménytartalékát meg kell szüntetni a tőketartalékkal szemben), és 3000 E Ft-ra szeretnénk leszállítani a jegyzett tőkét. Így kivonásra kerül 27.000 E Ft jegyzett tőke, 3.600.000 E Ft tőketartalék és 2.700.000 E Ft eredménytartalék. A tőkekivonás esetében hogyan kell számítani a magánszemélyt terhelő szja-t (szocho nem merül fel a minimálbér 24-szeresét meghaladó bér miatt), különösen a kivont tőketartalékra és annak keletkezése eredetére?
Részlet a válaszából: […] ...miatt keletkezett. Ekkor ugyanis a tőketartalék ezen része a szerzési érték részét képezheti.A magánszemély személyi jövedelemadója alapjának megállapításához azonban a magánszemélynek kell dokumentálnia az értékpapír megszerzésére fordított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Adóelőleg-fizetési kötelezettség

Kérdés: Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, bankszámlanyitásra nem kötelezett. Az utalásos számláinak ellenértéke és a munkaviszonyból származó jövedelme is lakossági folyószámlájára érkezik. Vállalkozói kivétje nincs. Az adóelőleg-fizetési kötelezettséget befolyásolja-e, ha a magánbankszámlájának az egyenlege a negyedév végén kevesebb lenne, mint a vállalkozásból származó jövedelme?
Részlet a válaszából: […] ...negyedévenként fizetendő adóelőleg, ha nincs vállalkozói kivét, a vállalkozói adóelőleg-alap után számított vállalkozói személyi jövedelemadónak az a része, amely meghaladja a vállalkozói bevétel alapján az egyéni vállalkozó által az adóévre már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Munkavállalókkal kapcsolatos nyitott elszámolások

Kérdés: A közhasznú szervezet külföldi bankkártyás vásárlásai reprezentációval kapcsolatosak. A vásárlásokról számlák nem állnak rendelkezésre. Ezek egy része már 4-5 éve történt, nincs remény a külföldi partnertől a számla beszerzésére. Emiatt a munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások a könyvelésben nyitottak. Helyes eljárás-e, hogy ha az adózás rendben megtörtént, akkor jegyzőkönyvben történő dokumentálást követően ezeket a tételeket kivezetjük az egyéb ráfordításokkal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...van, munkabérként kell elszámolni, terheli a szociális hozzájárulási adó, a magánszemélynek az elengedett összeg után személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie, amelyet a közhasznú szervezetnek kell bevallania és befizetni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Nevezési díjak, vásárlási utalványok

Kérdés: Kreatív alapanyagok kereskedelmével foglalkozó kft. tevékenységi köréhez kapcsolódóan kiállítást és versenyt hirdet. Ennek során a résztvevők nevezési díjat fizetnek, az (ideiglenesen) átadott tárgyakból a kiállítás során a legjobbak díjakban részesülnek, konkrétan (üzletben levásárolható) utalványokat kapnak. Kérem segítségüket a nevezési díjak, továbbá az utalványok számviteli elszámolásának, adóvonzatának meghatározásához!
Részlet a válaszából: […] ...között elszámolt összeg 1,19-szeresét kell adóalapnak tekinteni, és az így meghatározott adóalap 16 százalékát kell személyi jövedelemadóként (T 559 – K 462), 27 százalékát pedig egészségügyi hozzájárulásként (T 562 – K 463-10) megfizetni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Kirándulás formájában nyújtott juttatás

Kérdés: Társaságunk minden évben egy alkalommal 1-2 napos autóbusz-kirándulást szervez munkavállalói részére. A költségeket – utazás, szállás, belépőjegy, koncertjegy, borkóstoló, étkezés – a cég viseli. Milyen adóteher terheli?
Részlet a válaszából: […] ...a Szja-tv. 69. §-a alapján. A munkavállalók által ilyen formában megszerzett jövedelem után 44 százalékos mértékkel személyi jövedelemadót, 2002-ben 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és 3 százalék munkaadói járulékot kell a társaságnak fizetnie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Térítés nélküli lakáshasználat alkalmazottnak

Kérdés: A patikaépület egy részében kialakított szolgálati lakást a gyógyszertárat üzemeltető bt. térítés nélkül bocsátja az alkalmazott rendelkezésére. Milyen adóvonzatok vannak? Elszámolható-e a közüzemi számla a bt. költségei között?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt közüzemi díj természetbeni juttatásnak minősül, amely után az Szja-tv. 69. § (6) bekezdése alapján 44 százalék személyi jövedelemadót, a Tbj-tv. 4. § k/1. pont alapján nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot és – az Fl-tv. 40. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Étkezés konferencián

Kérdés: Tekinthető-e összetett szolgáltatásnak, ha a konferenciák díja magában foglalja az étkezés díját is, és ezáltal kikerül-e a természetbeni juttatás utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...reggeli étkezés ellenértékét is.A reprezentáció és üzleti ajándék címen elszámolt költség egy része után nem kell a személyi jövedelemadót megfizetni. Reprezentáció esetében ez az összeg a kifizető – kivéve a társadalmi szervezetet, köztestületet, egyházi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] ...történő kötelező befizetés is a vállalkozás érdekében elismert költség.A természetbeni juttatás után általában 44% személyi jövedelemadót, ha a magánszemély biztosított, akkor egészség- és nyugdíj-biztosítási járulékot, illetve a munkaadó által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.