Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése

Kérdés: Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?
Részlet a válaszából: […] ...a kezelt vagyon számláin (T 413 - K 4792). A kifizetendő összeget csökkenteni kell az osztalékjövedelem kapcsán fizetendő személyi jövedelemadóval és szociális hozzájárulási adóval, és elő kell írni a kezelt vagyon adószáma szerinti, a könyveiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Vagyontárgyak átadása egyéni cég tulajdonába

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2021. november 1. napon egyéni cég alapítását határozta el. Az egyéni cég alapítását készítő ügyvéd vagyonmérleg-tervezetet kért az átalakuláshoz, amelyet meg is kapott, ezeket megküldte a Cégbíróságnak. Az egyéni céget 2021. november 30. nappal jegyezték be. Az egyéni cég alapító okiratában a társaság jegyzett tőkéjeként 3.000.000 Ft lett megállapítva, mely teljes egészében pénzbeli hozzájárulás. A vagyonmérlegben meghatározott eszközökre vonatkozóan az alapító okirat semmilyen információval nem rendelkezik, annak értékét nem tartalmazza. Az egyéni vállalkozó az eszközöket – tárgyi eszköz, készlet, követelés, pénzeszköz – az egyéni cég tulajdonába szándékozta adni, ahogyan azt a vagyonmérlegben kimutatta, de az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
1. Ha módosításra kerülhet az alapítói okirat a bejegyzést követően azzal, hogy az egyéni vállalkozó az eszközöket az egyéni cég tulajdonába adja, elfogadható-e az?
2. Jól tudjuk-e, hogy a tárgyi eszközök után illetékfizetési kötelezettség áll fenn, illetve amennyiben az egyéni cég alapító okirata módosítható, abban az esetben nem terheli áfafizetési kötelezettség az egyéni cégbe adott eszközöket?
3. Amennyiben nem fogadható el az alapító okirat módosítása, abban az esetben az egyéni vállalkozó a megszűnés szabályai szerint kell, hogy eljárjon?
Részlet a válaszából: […] 1. A leírtak alapján az alapító okirat semmisségéről kellene rendelkezni az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről a 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 23. § (2) bekezdése alapján. Ha erre mód van, és a Cégbíróságnak új alapító okiratot tudnak beadni, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Bejegyzett egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Az egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég cégbejegyzése 2013. 06. 10-én megtörtént. Az egyéni cég többszemélyes kft.-vé alakulása folyamatban van. Milyen számviteli és adózási feladatok vannak az egyéni vállalkozó és egyéni cég, illetve az egyéni cég és a kft. vonatkozásában? A tagok magánszemélyek.
Részlet a válaszából: […] ...elvégzendő feladatokat az Szja-tv. 49/A. §-ának (2)-(6) bekezdése részletezi. Valójában az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadózásával, annak lezárásával összefüggő feladatok elvégzéséről van szó, beleértve azt is, hogy ezen időponttal az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Ismeretlen megtakarítási forma adómentessége

Kérdés: Egyéni vállalkozó orvos 2009-től fejlesztési tartalékot képzett. Egy 2012 októberében megjelent orvosi szaklap arról ad tájékoztatást, hogy a képzett fejlesztési tartalékot, valamint újonnan betett tőkét (tőkeszámlát nyit) költségként, ráfordításként elszámolhatja. Ezt egy kft. végezné. A piacon jelen van egy olyan megtakarítási forma, amelynek – amikor fizet a vállalkozó saját magának – sem járulék-, sem adóvonzata nincs, és a teljes összeg költségként elszámolható a jelen adójogszabálynak megfelelően. Milyen jogszabály alapozza meg ezt a megtakarítási formát, és hogyan teheti ezt meg a fejlesztési tartalékkal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...amely után az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel adóévében hatályos rendelkezés szerinti mértékkel a vállalkozói személyi jövedelemadót, valamint a kivezetett résznek a vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után a vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Osztalékká nem vált osztalékelőleg szja-ja

Kérdés: Kft. tagjai 2009. évben osztalékelőleget vettek fel – közbenső mérleg alapján –, melyből a 25% szja levonásra került. Azonban a 2010. évi taggyűlés során kiderült, hogy a tárgyévi adózott eredmény nem nyújtott fedezetet az osztalékelőlegre, így a 2009. évi adózott eredmény lesz csak osztalék. A véglegessé vált osztalékelőleg utáni ehót a magánszemélyek a májusi közgyűlés után június 12-ig fizetik meg? Az osztalékelőlegből osztalékká nem váló összeget a kft.-nek vissza kell fizetni. Ilyen esetben ennek az szja-előlegét a kft. a 08-as bevalláson hogyan tudja visszaigényelni, mert abban csak pozitív szám szerepelhet? Esetleg másként kell a különbözetet rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt kulcsávalszámított kamat különbözetét), és ez után a kifizetőnek 54 százalék személyijövedelemadót és a 27 százalék ehót kell megfizetnie.Ha a felvett osztalékelőleg vagy annak egy része nem válikosztalékká, és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

NYESZ számlák adózása

Kérdés: A NYESZ számlák adózásával kapcsolatban kérném az önök állásfoglalását. Egyrészt a témával kapcsolatban elég hiányos a fellelhető, közzétett jogszabály-értelmezés, másrészt azt tapasztaltuk, hogy eltérő a befektetési szolgáltatók gyakorlata is ez ügyben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.16. pontja szerint egyéb indokkal adómentes: - "a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a) a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, b) a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet;" Ezt az adómentességet kizárólag az egyetlen lehetséges NYESZ-R számlára lehet alkalmazni, vagy valamennyi NYESZ számlára? Bármely NYESZ számláról (amely nem NYESZ-R számla), vagy csak a NYESZ-R számláról felvett nem nyugdíjszolgáltatás kifizetése egyéb jövedelemnek minősül? Végül, amennyiben ez az adómentesség és az egyéb jövedelem keletkezése is csak a NYESZ-R számlára vonatkozik, mi értelme van még más NYESZ számlák nyitásának, miután az akkor semmiben nem különbözik egy sima befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapír- és pénzszámlától, mivel az összes többi NYESZ számlára, ami nem NYESZ-R semmilyen adómentesség vagy kedvezmény nem érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...adótartozása,és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette – az adózás rendjérőlszóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezéseiszerint utalja át (azaz a bevallás benyújtását követő 30 napon belül, delegkorábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Osztalékadó-kedvezmény igénybevétele

Kérdés: Le kell-e zárnom a 2006. évet 2007. február 4-éig az átmeneti rendelkezések szerint? Ha le kell zárnom, a bevallást hová kell elküldeni? Mi legyen a mérlegkészítés időpontja? A 10%-os osztalékadót melyik számlaszámra kell utalni, és milyen határidőig? Az elengedett tagi kölcsönt hogyan kell elszámolni? A tagi kölcsönt adja vagy kapja a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kedvezményezett adózású osztalékkifizetését csak 2007-ben lehetett könyvelni. 2007-ben lehetett az osztalékutáni személyi jövedelemadót levonni, a szja-ra vonatkozó adóbevallásba az Art.melléklete szerinti időszakban beállítani és befizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélyek bére már az első naptól kezdődően Magyarországon adóztatható, vagyis a 183 napos szabálynak nincs jelentősége.Személyi jövedelemadó, társadalombiztosításAmennyiben az előzőek alapján a német magánszemélyek jövedelme Magyarországon adóztatható, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.