Örökölt üzletrész megvásárlása

Kérdés: Magánszemély 2017. évben üzletrészt örökölt, 16,67%-os tulajdoni részben, 500 E Ft névértéken. A hagyatéki végzésben az üzletrész névértéken került megállapításra, a piaci értéket nem határozták meg. Az öröklés előtti utolsó közzétett és elfogadott beszámoló a 2016. évi beszámoló, amelyben a saját tőke összege: 30.082 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft. Ezt az üzletrészt az új tulajdonostól (az örököstől) a kft. – mint saját üzletrészt – megvásárolta 11.500 E Ft értékben. Mi lesz a szerzési érték, a piaci érték, az adóköteles jövedelem összege, kinek, hogyan kell adóznia? A kft. 2018. évi beszámolója mérlegében a saját tőke összege: 43.975 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft, a magánszemély üzletrészének a névértéke 500 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...11.500 E Ft – 500 E Ft = 11.000 E Ft,– 11.500 E Ft – 5014 E Ft = 6486 E Ft, amelyet adóalapnak tekintve, a fizetendő személyi jövedelemadó (15%): 1650 E Ft, illetve 972.900 Ft, továbbá a fizetendő szociális hozzájárulási adó 2019. július 1-től 17,5% (előtte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Osztalék a szociális szövetkezetnél

Kérdés: Szociális szövetkezet nyereséggel lezárt adóéve után osztalékot szeretne fizetni a tagjainak. Milyen osztalékfizetési szabályokkal lehet ezt megtenni, és milyen közterheket kell megfizetnie ezzel kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 66. §-a alapján a szociális szövetkezet által a magánszemély tagjai részére fizetett osztalékot is 15 százalék személyi jövedelemadó és 14 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyet a kifizetőnek (a szövetkezetnek) kell megállapítania, levonnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Osztalékelőleg euróban

Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...bevételének egésze jövedelem. Az osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel. A személyi jövedelemadót a kifizető a kifizetés időpontjában állapítja meg, és az Art.-ben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Ügyvédi iroda beolvadása ügyvédi irodába

Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?
Részlet a válaszából: […] ...(a beolvadó ügyvédi irodában lévő részesedésének) szerzési értéke marad. Az új részesedés magasabb értéke esetén sincs személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség a beolvadás időpontjában.Az átvevő (a beolvasztó) ügyvédi iroda tulajdonosai­nál (tagjainál)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...lehet, akár évekkel később is. Az osztalék tényleges kifizetésekor kell megállapítani a magánszemély tulajdonosokat terhelő személyi jövedelemadót, továbbá az Eho-tv. 3. §-a (3) be­kezdésének c) pontja alapján fizetendő 14 százalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...esetben – ez fennáll), akkor a különbözet az Szja-tv. 67. §-a alapján árfolyamnyereségnek minősül, amelyet 16 százalék személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás terhel az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján mindaddig, amíg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Osztalékfizetés a végelszámolás előtt

Kérdés: A kft. 2010. 12. 01-től végelszámolás alatt áll. A kft. taggyűlése egyhangúlag elfogadta a kft. 2010. 01. 01. és 11. 30. közötti időszakról szóló tevékenységet lezáró beszámolóját. A tagok úgy döntöttek, élnek a maximális osztalékfizetéssel, azaz a teljes adózott eredmény és a felhalmozott eredménytartalék osztalékként történő kifizetését határozták el. A végelszámoló kérdezi: kifizetheti-e (ki kell fizetnie) a tagok számára jóváhagyott összes osztalékot? A végelszámoló az osztalék egy részét visszatarthatja-e, ha úgy látja, hogy a végelszámolási időszak likviditása veszélybe kerülhet (bár fedezet van az osztalékra)?
Részlet a válaszából: […] ...mellett az osztalékfizetésről hozott döntés alapján az osztalék -magánszemély tulajdonosok esetében a személyi jövedelemadó és az egészségügyihozzájárulás levonása után – ténylegesen kifizethető. Ez a kifizetés azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...beszámoló elfogadásakor csak akkor döntsenek, ha biztosítottaz osztalékkifizetés pénzügyi fedezete, azaz az osztalék – a személyijövedelemadó, az egészségügyi hozzájárulás levonása után – ténylegesenkifizethető. Ha az osztalékkifizetés pénzügyi feltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Tőkeemelés után az üzletrészek visszavásárlása

Kérdés: Társaságunk a szabad eredmény- és tőketartalék terhére jegyzett tőkét emelt 2008-ban. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a tőkeemeléskor nem adóznak, mivel az így megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. A tőkeemelés után a felajánlott kft.-üzletrészeket a társaság 75 százalékon visszavásárolja. A magánszemélyek milyen összeg után adóznak? És milyen fizetési kötelezettség keletkezik, ha az alapításkori és a tőkeemelés kapcsán kapott üzletrészt is értékesítik? Ha a magánszemélyek üzletrészüknek csak egy részét értékesítik, akkor van-e kötelező sorrend?
Részlet a válaszából: […] ...meg.Amikor a magánszemély üzletrészét értékesíti, akkorárfolyamnyereségből származó jövedelme lesz, amely után 25 százalék személyijövedelemadó terheli, továbbá az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének a) pontjaalapján 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...összege mégsem ériel, a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, atárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában valljabe, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.Ha a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.