21 cikk rendezése:
11. cikk / 21 Utazási iroda számlájának elszámolása
Kérdés: Az üzleti életben gyakori és elfogadott, hogy a vállalkozások üzleti tárgyalásaikat, szakmai útjaikat utazási irodán keresztül bonyolítják le. Az utazási iroda megküldi a szakmai úthoz tartozó számlát, a vállalkozás mellékeli a szakmai út leírását, az üzleti tárgyalás dokumentumait. Elfogadható-e az utazási iroda olyan számlája, amelyen nincs külön részletezve az utazás, a szállás, az étkezés, a szabadidőprogram költsége? A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás lesz az, vagy természetbeni juttatás?
12. cikk / 21 Természetbeni juttatás 2004-től
Kérdés: Milyen nem pénzbeli juttatás lehet 2004-től természetbeni juttatás?
13. cikk / 21 Kültag ösztöndíja
Kérdés: A betéti társaság kültagja nappali tagozatos középiskolai tanulmányt folytat. Erre a betéti társaság tanulmányi szerződést kötött, havonta ösztöndíjat fizet, amelyből szja-t von le és ehót fizet. Az oktatási költséget a nevére szóló számla alapján a bt. fizeti. Van-e a bt.-nek az előzőeken kívül további adókötelezettsége?
14. cikk / 21 Értékpapír és étkezési utalvány juttatása
Kérdés: A vállalkozás munkavállalóinak természetbeni juttatásként banki értékpapírt (kötvény, befektetési jegy...), illetve étkezési utalványt kíván adni. Az értékpapír és étkezési utalvány természetbeni juttatás vagy a juttatás (értékpapír, étkezési utalvány) tartalmát tekintve jutalom, így a juttatott összeg annak adóvonzatát viseli?
15. cikk / 21 Foglalkozás-egészségügyi ellátás
Kérdés: Cégünk élelmiszer-ipari vállalkozás, különleges higiéniai követelményeket igénylő élelmiszerek gyártásával foglalkozik. Üzemorvosunk, valamint cégünk higiénikusa javaslatára cégünk szerződést kötött a foglalkozás-egészségügyi szolgálat keretében egy fogászati rendelővel cégünk összes dolgozójának rendszeres fogorvosi szűrésére. Cégünk ennek költségeit teljes egészében magára vállalta, kérdésünk, hogy természetbeni juttatásnak minősül-e?
16. cikk / 21 Értékpapír-elidegenítés
Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
17. cikk / 21 Értékpapír-juttatás
Kérdés: Egy társaság alkalmazottai részére alkalmazottanként különböző értékben értékpapírt (kötvényt, részvényt) kíván adni. Ez természetbeni juttatásnak vagy bérnek minősül? Milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy természetbeni juttatásról beszélhessünk?
18. cikk / 21 Társadalmi szervezet által nyújtott természetbeni juttatás közterhe
Kérdés: Vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezetnek, amelynek célja kulturális műsorok szervezése a tagok számára, kell-e adót fizetnie a rendezvények után, illetve a rendezvény keretében elfogyasztott étel- és italfogyasztás után? A társadalmi szervezet bevétele tagdíjból és a helyi iparűzési adóból adott önkormányzati támogatásból áll.
19. cikk / 21 Áruminta vagy térítés nélküli átadás
Kérdés: A társaság partnerei részére a kereskedelmi forgalomban kapható legkisebb mennyiséget meghaladó mértékű "árumintát" (burkolólap-fajtánként, típusonként 2-2 doboz, imitált fürdőszobák, viszonteladóknál üzlettérpadlózat biztosítása, illetve egy-két üveg ital stb.) ad nem magánszemély partnereinek, akik azokat a vásárlók részére bemutatják. Felmerülhet-e, hogy ez természetbeni juttatás? Van-e áfafizetési kötelezettség? Kell-e a társasági adó alapját módosítani? Jelenleg árumintának minősítjük ezeket az átadásokat és költségként könyveljük. Helyesen járunk-e el?
20. cikk / 21 A kft. által viselt életbiztosítási díj adó- és járulékterhei
Kérdés: A kft. teljes egészében viseli néhány – név szerint megnevezett – dolgozójának életbiztosítási díját, amit természetbeni juttatásnak minősített. A 44 százalékos személyi jövedelemadón felül milyen járulékfizetési kötelezettség terheli az így kifizetett összeget?