Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...eredményt terheli, a vevő személye függvényében vagy a társaságnál kell az adózás előtti eredményt növelni, vagy a vevőnél személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást fizetni. Térítés nélküli átadásnál is lényegében hasonló a helyzet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...A magánszemélynek az árfolyamnyereségre vonatkozó előírások szerint keletkezik jövedelme, amelyet 15 százalék mértékű személyi jövedelemadó és 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terhel. A magánszemélyt terhelő személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelem (feltételezve, hogy az eladási ár meghaladja a szerzési értéket!), amelyet a 15 százalékos személyi jövedelemadón túlmenően 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terheli.A kft. a saját üzletrészét a Ptk. 3:174. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Saját tőke szerkezetének megváltoztatása

Kérdés: A kft. saját elhatározásából megváltoztathatja-e a saját tőke szerkezetét? Milyen lehetőségei vannak ennek? (Például a jegyzett tőke, a tőketartalék csökkentése az eredménytartalék javára?) A saját tőke mind a jegyzett tőkét, mind a társasági formára előírt kötelező legkisebb mértéket meghaladja. A társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív. Tőkekivonás nem történne.
Részlet a válaszából: […] ...létrejött adózott eredményként jelenjen meg (a magánszemély tulajdonosok a társaságból történő kivonáskor ez után is személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást fizessenek). Éppen ezért a jegyzett tőkének az eredménytartalék javára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Osztalékelőleg 2016-ban

Kérdés: Az osztalékelőleggel kapcsolatban értelmezési problémáim vannak. 2015. december 31-ig a sorrend fontos volt, először a tárgyévi osztalékot kellett kivenni, amelyet ki lehetett egészíteni az eredménytartalékkal. Osztalékelőleg-kivételről beszéltünk, ha 2015. évben vettünk ki osztalékot. Véglegessé vált az osztalék, amikor a 2015. évről mérleget készítettünk. 2016. évben az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. Itt már nem beszélhetünk osztalékelőlegről? Szeptemberben a tulajdonosok felvesznek osztalékot, közbenső mérleget készítek, nyereséges a cég, tehát felvehetnek osztalékot. Ez a felvett osztalék már nem a 2016. évi adózott eredményt fogja terhelni, hanem az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalékot? Megszűnik az osztalék felvételének a sorrendje? Egy kivás vállalkozás ezután mondhatja, hogy nem a tárgyévi adózott nyereségből vett ki osztalékot, hanem a kivaidőszak előtti eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá.A kifizetett osztalékelőleget és az azt csökkentő személyi jövedelemadót a kifizetéskor kell bruttó módon az előlegek között könyvelni: T 355 – K 384, 462.Kapcsolódóan szólni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Osztalék a szociális szövetkezetnél

Kérdés: Szociális szövetkezet nyereséggel lezárt adóéve után osztalékot szeretne fizetni a tagjainak. Milyen osztalékfizetési szabályokkal lehet ezt megtenni, és milyen közterheket kell megfizetnie ezzel kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 66. §-a alapján a szociális szövetkezet által a magánszemély tagjai részére fizetett osztalékot is 15 százalék személyi jövedelemadó és 14 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyet a kifizetőnek (a szövetkezetnek) kell megállapítania, levonnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...lehet, akár évekkel később is. Az osztalék tényleges kifizetésekor kell megállapítani a magánszemély tulajdonosokat terhelő személyi jövedelemadót, továbbá az Eho-tv. 3. §-a (3) be­kezdésének c) pontja alapján fizetendő 14 százalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Kisadózó vállalkozások tételes adója, megszűnés

Kérdés: A 6055. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem, konkrét példa alapján. Ha a bt. ingatlanának könyv szerinti értéke 500 E Ft, piaci értéke 17 500 E Ft, a Tao-tv. szerint a korábbi bruttó érték után számolok értékcsökkenési leírást, a számvitelben pedig a piaci érték után? A saját tőke különbözeti alapon meghatározott értéke 17 000 E Ft, amit a kata időszakra tekintettel adózott eredménytartaléknak minősíthetünk, holott az a piaci értékelésből származott. Ezt az adózott eredménytartalékot később – ha pénzügyi fedezete lesz – bármikor kifizethetjük osztalékként, adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...fedezete, és teljesülnek az osztalékkifizetés számviteli követelményei – osztalékként ki lehet fizetni, azt nem terheli sem személyi jövedelemadó, sem egészségügyi hozzájárulás.A leírtak elméletileg előfordulhatnak, de a gyakorlatban kicsi ennek a lehetősége....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...esetben – ez fennáll), akkor a különbözet az Szja-tv. 67. §-a alapján árfolyamnyereségnek minősül, amelyet 16 százalék személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás terhel az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján mindaddig, amíg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...adója szerinti adóalanyiság, az adóalany – attól függően, hogy milyen vállalkozási formában működik – visszakerül a személyi jövedelemadó vagy a társasági adó hatálya alá. Miután mind az szja, mind a társasági adó éves adó, ezekről az adóbevallást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.
1
2