Betéti társaságból kilépő kültag járandósága

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó rész. A kérdésben arra kérdeznek rá, hogy a meghaladó rész az osztalék vagy osztalékelőleg, vagy valami más a személyi jövedelemadó szempontjából.Osztalék nem lehet, mert nem az éves beszámoló elfogadásakor döntött a társaság a kifizetésről, sőt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelem (feltételezve, hogy az eladási ár meghaladja a szerzési értéket!), amelyet a 15 százalékos személyi jövedelemadón túlmenően 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terheli.A kft. a saját üzletrészét a Ptk. 3:174. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Kilépő bt.-tagra jutó vagyon elszámolása

Kérdés: A bt. egyik beltagja ki szeretne lépni a társaságból. A rá jutó jegyzett tőke 10 egység, a rá jutó saját tőke 100 egység, részesedésének forgalmi értéke 120 egység. A Ptk. 3:150. §-ának (2) bekezdése szerint a taggal forgalmi értéken kell elszámolni. Helyes-e, ha a Ptk. előírását úgy értelmezem, hogy a kilépő tagnak 120 egység vagyon jár? Hogyan kell a bt.-nél könyvelni a forgalmi értéken történő elszámolást?
Részlet a válaszából: […] ...a részesedésének forgalmi értéke (ez 120 egység) közötti különbözetet –  mint vállalkozásból kivont jövedelmet – személyi jövedelemadó és – maximum 450 ezer forint összegben – 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyet a bt.-nek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőke­feltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...csak úgy értelmezhető, hogy azt először osztalékként kell elszámolni (T 493 – K 4792), majd az osztalékot terhelő személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás levonása után (T 4792 – K 462, 463-10) a különbözet a jegyzett, de még be nem fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...lehet, akár évekkel később is. Az osztalék tényleges kifizetésekor kell megállapítani a magánszemély tulajdonosokat terhelő személyi jövedelemadót, továbbá az Eho-tv. 3. §-a (3) be­kezdésének c) pontja alapján fizetendő 14 százalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...esetben – ez fennáll), akkor a különbözet az Szja-tv. 67. §-a alapján árfolyamnyereségnek minősül, amelyet 16 százalék személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás terhel az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján mindaddig, amíg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Ingatlanvagyon kivonása

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. ingatlanvagyonnal rendelkezik. Amennyiben a jogutódlással megszerzett ingatlanvagyont kivonja a vállalkozásból, milyen adókötelezettsége keletkezik a kft.-nek és a magánszemélynek? A vagyonkivonást hogyan kell könyvelni? A kft.-nek három tulajdonosa van, a tulajdoni hányad 60-30-10 százalék, de taggyűlési határozat alapján csak a személyesen közreműködő tag részesül osztalékban. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az evás előtti időszakról az eredménytartalék 400 E Ft. Az ingatlanvagyon értéke: az 1997. évi alapításkor az apportérték 800 E Ft, könyv szerinti értéke 600 E Ft; 2000. évi vásárlásból 1300 E Ft, könyv szerinti (nettó) értéke: 1100 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...minősül (ha a kapott összeg több, mint aszerzési érték). Ezen jövedelmet 2010-ben 25 százalék, 2011-ben 16 százalékmértékű személyi jövedelemadó és 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulásterheli (ez utóbbi addig, amíg az Eho-tv.-ben előírt felső határt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Betéti társaság átalakulása

Kérdés: Egy bt.-ben a férj beltag, a feleség a kültag. A felek elválnak. A feleség szeretné továbbvinni a céget. Milyen lehetősége van? Lehet-e másik beltagot választani, vagy átalakulhat egyszemélyes kft.-vé? Melyik előnyösebb? Milyen fizetési kötelezettsége van a bt.-nek a beltag felé?
Részlet a válaszából: […] ...kerülő vagyonnak a férj vagyoni hozzájárulását meghaladórészét – mint vállalkozásból kivont jövedelmet – 25 százalékos személyijövedelemadó és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli (ez utóbbinál avonatkozó felső határig)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...figyelmen kívül hagyásával megállapítja a vállalkozóiadóalapot és a vállalkozói osztalékalapot, valamint a vállalkozói személyijövedelemadót és vállalkozói osztalékalap utáni adót;– az előbbiek szerinti jövedelmeket és adókat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...a megszűnés szabályai szerint is.A megszűnés szabályai szerinti vállalkozói osztalékalap levezetésekor vállalkozói személyi jövedelemadóként a ténylegesen fizetendő összeget kell figyelembe venni (Szja-tv. 49/B és 49/C §). Az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.