Prémium, jutalom elhatárolása

Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)
Részlet a válaszából: […] ...lehet kifizetni, a kifizetéshez kapcsolódnak a bérköltséget terhelő szociális hozzájárulási adó, a bérköltségből levonandó személyi jövedelemadó és bérjárulékok, a kifizetéshez kapcsolódik az adó költségkénti elszámolása, a személyi jövedelemadó és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Időbeli elhatárolásnál mutatkozó különbözet elszámolása

Kérdés: Társaságunk a 2018. év értékelése alapján úgy döntött, hogy jutalomban részesíti a munkavállalókat. A munkaértékelés név szerint megtörtént, a taggyűlésen elfogadták. A munkabért és járulékait: 19,5% szociális hozzájárulási adót, 1,5% szakképzési hozzájárulást költségként és passzív időbeli elhatárolásként elszámoltuk a 2018. évre. A nyugdíjas munkavállalók részére a járulékokat nem számoltuk fel. A jutalmak kifizetése 2019 júliusában lesz, amikor 19,5% helyett 17,5% szociális hozzájárulási adót kell bevallani és megfizetni a nem nyugdíjas munkavállalók után. Hogyan kell elszámolni a jogszabályi változás miatt keletkező szociális hozzájárulási adó 2%-os megtakarítását?
Részlet a válaszából: […] ...adót: T 5611 – K 463-8, szakképzési hozzájárulást: T 564 – K 4742, továbbá– a bérköltséget terhelő levonásokat, a személyi jövedelemadót: T 4711 – K 462, a munkavállalóktól levont járulékokat: T 4711 – K 463-1, a nettó bérköltség kifizetését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés:

Változott-e a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó költségek rendeleti szabályozása? Miben és mennyiben tér el a belföldi kiküldetéshez, illetve a külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan fizetendő költségtérítés? Ezen költségtérítések bizonylatolásában van-e érdemi eltérés?

Részlet a válaszából: […] ...kiküldetés napidíjának igazolás nélkül, költségként elszámolható részét meghaladó értéke alapján a magánszemélyt személyi jövedelemadó, a munkáltatót egészségügyi hozzájárulás terheli.A fentiek szerint tehát a külföldi kiküldetés napidíja naponta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Díjkiegészítés ehójának elszámolása

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá nem tartozó, az Szja-tv. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet az Szt. szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után. Az így megállapított egészségügyihozzájárulás-alap nem lehet több, mint a Tbj-tv.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott egészségügyi hozzájárulási alap együttes összegét. A hivatkozott jogszabályi előírás alapján a "potenciális" osztalékra megállapított, de a vállalkozást terhelő adó a társas vállalkozás melyik évét terhelő költség lesz? Ha a nyereséget terhelő költség, akkor az nem okoz megoldhatatlan számítást? (Az adózás utáni eredmény alapján megállapított egészségügyi hozzájárulás csökkenti az adózás előtti, illetve az adózott eredményt, ami alapján csökken a "potenciális" osztalék, csökken az erre jutó eho és így tovább!) Kivitelezhető a szabály "potenciális" osztalék eho-szabályának alkalmazása, ha a társas vállalkozás be kívánja tartani a teljesség elvét?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben leírt esetben például aközreműködőnek az igazolást június 15-ig kellene kiadni a közreműködő részére,akinek a személyijövedelemadó-bevallását június 20-ig kellene benyújtania, atársas vállalkozásnak pedig – törvényi rendelkezés alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Magánszemély részére nyújtott kölcsön kamatának elszámolása

Kérdés: A kft. kölcsönt nyújtott a társaság egyik magánszemély tagjának. A kölcsönszerződés a kamatot a mindenkori jegybanki alapkamat + 5 százalékban rögzítette azzal, hogy a kölcsön, annak kamataival együtt, 3 év múlva egy összegben fizetendő vissza. A kamatszámítás a jegybanki alapkamat valamennyi változását kell, hogy kövesse, vagy a visszafizetés napján érvényes kamatlábbal (+5%) kell számolni kamatot? A kamatszámításnál minden év végén ki kell számítani az aktuális jegybanki alapkamattal (+5%) a kamatot, és azt hozzáadva a tőkéhez kamatos kamatot kell érvényesíteni? A kamatszámítás módját rögzíteni kell a kölcsönszerződésben? Jól értelmezzük a vonatkozó törvényhelyet, hogy a jegybanki alapkamat (+5%) érvényesítése esetén a magánszemélynek nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme?
Részlet a válaszából: […] ...a kft.-nél el kell számolni kamatbevételként, függetlenül attól,hogy kell-e kamatkedvezményből származó jövedelem alapján személyijövedelemadót fizetni vagy nem kell. A kamatkedvezményből származó jövedelemegyébként nem határozható meg, ha nem ismert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...a megszűnés szabályai szerint is.A megszűnés szabályai szerinti vállalkozói osztalékalap levezetésekor vállalkozói személyi jövedelemadóként a ténylegesen fizetendő összeget kell figyelembe venni (Szja-tv. 49/B és 49/C §). Az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.