Magánszemély cikkírói díjáról számla

Kérdés: Adószámos magánszemély cikkeket ír a kiadó részére, és erről számlát állít ki. Ebben az esetben a cikkírói díjat bérköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre kétféle válasz adható annak függvényében, hogy a magánszemély jövedelme után milyen módon fizeti meg a személyi jövedelemadót.Igénybe vett szolgáltatásként az áfa nélküli összeg akkor könyvelhető, ha a magánszemély egyéni vállalkozóként bejelentkezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Osztalék, osztalékelőleg euróban

Kérdés: A társaság osztalékot, illetve osztalékelőleget állapított meg forintban. A tulajdonosok ezt euróban szeretnék felvenni, mivel a cégnek euróban is van árbevétele. Korábban közzétett válaszok alapján ezt a számlavezető bank kifizetés napján érvényes eladási árfolyamán számítjuk át euróra. A devizaszámla nyilvántartási árfolyama eltér a fenti árfolyamtól, emiatt a kifizetett osztalék, illetve osztalékelőleg más forintösszegben kerül könyvelésre, mint amit eredetileg megállapított a társaság. A különbözetet árfolyam-különbözetként kell rendezni? Lehetséges-e tagi kivét, illetve megbízási díj kifizetése is euróban?
Részlet a válaszából: […] Először az utolsó kérdésre adunk választ. Magyarországon a hivatalos fizetőeszköz a magyar forint. Ebből adódóan – a főszabály szerint – a kifizetéseket forintban kell teljesíteni. A szerződéses jog ad arra lehetőséget, hogy a felek a termékértékesítés, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Lekötött bankbetét hiteltartozás fedezetére

Kérdés: A kft. a bankjánál kamatozó betétként lekötött 1 millió forint összeget 5 évre oly módon, hogy egyben az összeg erejéig kezességet vállalt dolgozója hiteltartozására. Időközben a társaság megvált dolgozójától, aki a hiteltartozását nem tudta megfizetni, így a lekötött bankbetétet a bank elvonta. Hogyan rendezendő az esemény a könyvekben? Elszámolható-e az 1 millió forint egyéb ráfordításként? A társaságiadó-alap növelése mellett kezelhető-e tartozás átvállalásaként? A magánszemély adókötelezettsége is felmerül, de a "kifizető" semmit sem tud érvényesíteni.
Részlet a válaszából: […] ...követelés (1 millió forint) jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege, mint kamat, 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadó és ezen adóalap után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás, amelyet a kölcsön visszafizetésekor, törlesztésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Ingatlan bérbeadása magánszemély által

Kérdés: 2012-ben milyen szabályok vonatkoznak a magánszemély által történő ingatlan-bérbeadásra? Lesz valami változás, vagy maradnak a régi szabályok? Milyen jövedelemnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...leírást azokra a naptári évekre,amelyekben a magánszemély az ingatlant jövedelemszerző tevékenységéhezhasználta, és személyijövedelemadó-kötelezettségének jogszabályban vélelmezettjövedelemhányad (például egyéni vállalkozóként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Reprezentáció, üzleti ajándék

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
Részlet a válaszából: […] ...egyes meghatározott juttatásnakminősül, amelynek a kifizető által viselt költségei 1,19-szerese mint adóalapután 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulástkell bevallani és befizetni.Amíg a reprezentáció személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...beszámoló elfogadásakor csak akkor döntsenek, ha biztosítottaz osztalékkifizetés pénzügyi fedezete, azaz az osztalék – a személyijövedelemadó, az egészségügyi hozzájárulás levonása után – ténylegesenkifizethető. Ha az osztalékkifizetés pénzügyi feltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Osztalékelőleg az Eva-tv. hatálya alatt

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó társaság 2010-ben osztalékelőleget vesz fel. Ezzel kapcsolatosan milyen adminisztratív (például kinek kell a közbenső mérleget, az ügyvezetői nyilatkozatot stb. megküldeni) teendők vannak? A közbenső mérleg elkészítésének teendőit tudom.
Részlet a válaszából: […] ...kell elő­ször kiegészítésként igénybevettnek tekinteni, amelyből kifizetett osztalékelőleget az Szja-tv. szerintiszemélyi jövedelemadó (25 százalék) és a 14 százalékos egészségügyihozzájárulás levonásának kötelezettsége is terheli.A közbenső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A 3759. és a 4071. kérdésre adott válaszuk az illetékfizetés tekintetében ellentmondást tartalmaz. Kell-e illetéket fizetni, ha a tagok lemondanak a taggyűlés által jóváhagyott és kötelezettségként kimutatott osztalékról?
Részlet a válaszából: […] ...megillető összeg tekinthető-e a tagrészéről fennálló követelésnek? Nyilvánvaló, hogy igen! Az osztalékkifizetéstterhelő személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás levonása utániösszegben. Ha úgy közelítjük meg a kérdésre a választ, hogy a tag,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Osztalékfizetés evás kft.-nél

Kérdés: A kft. 2006-ban alakult. A 2007. évben 1,5 millió forint adózott eredménye keletkezett, amelyet nem fizettek ki osztalékként. 2008-tól evaalany lett. 2008-ban sikeresen működött, így a tagok a tárgyév terhére osztalékelőleg fizetéséről határoztak, 1 millió forintot június 30-ával kifizettek, az előleg után adót nem fizettek. 2009. február 5-én a taggyűlés úgy döntött, hogy a 2008. évi 4 millió forint adózott eredményt és az evaalanyiság előtti időszak eredménytartalékát (összesen 5,5 millió forintot) osztalékként előírnak. Ebből már 1 millió forintot osztalékelőlegként kifizettek, a fennmaradó összegből május végéig még 2 millió forintot kifizettek, a további 2,5 millió forint osztalékot ez évben már nem fogják kifizetni. Hogyan alakulnak a személyijövedelemadó- és az eho-fizetési kötelezettség időpontjai? Megteheti-e a társaság 2009-ben, hogy a tárgyévi eredménye terhére osztalékelőleget fizet, annak ellenére, hogy van korábbi évekről előírt, de fel nem vett osztaléka?
Részlet a válaszából: […] ...történő igénybevételéről az adóalany döntött. Ebből azkövetkezik, hogy a 1,5 millió forint kifizetett osztalékból a személyijövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást le kellett volna vonnia atársaságnak, bevallania és befizetnie.Ha a kft.taggyűlése –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélyek bére már az első naptól kezdődően Magyarországon adóztatható, vagyis a 183 napos szabálynak nincs jelentősége.Személyi jövedelemadó, társadalombiztosításAmennyiben az előzőek alapján a német magánszemélyek jövedelme Magyarországon adóztatható, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.