Üzletrész-visszavásárlás, majd -bevonás

Kérdés: Kft. ügyfelemnél üzletrész-visszavásárlás történt. A bekerülési érték és a névérték különböző összegű volt, a társaság az üzletrész bevonása mellett döntött. Ennek milyen könyvelési és adózási vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...visszavásárlás természetes személytől történt, akkor a visszavásárláskor a kft.-nek meg kellett állapítania a magánszemély személyi­jövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-kötelezettségét, és csak annak a levonása után kifizetni az üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Osztalékelőleg 2016-ban

Kérdés: Az osztalékelőleggel kapcsolatban értelmezési problémáim vannak. 2015. december 31-ig a sorrend fontos volt, először a tárgyévi osztalékot kellett kivenni, amelyet ki lehetett egészíteni az eredménytartalékkal. Osztalékelőleg-kivételről beszéltünk, ha 2015. évben vettünk ki osztalékot. Véglegessé vált az osztalék, amikor a 2015. évről mérleget készítettünk. 2016. évben az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. Itt már nem beszélhetünk osztalékelőlegről? Szeptemberben a tulajdonosok felvesznek osztalékot, közbenső mérleget készítek, nyereséges a cég, tehát felvehetnek osztalékot. Ez a felvett osztalék már nem a 2016. évi adózott eredményt fogja terhelni, hanem az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalékot? Megszűnik az osztalék felvételének a sorrendje? Egy kivás vállalkozás ezután mondhatja, hogy nem a tárgyévi adózott nyereségből vett ki osztalékot, hanem a kivaidőszak előtti eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá.A kifizetett osztalékelőleget és az azt csökkentő személyi jövedelemadót a kifizetéskor kell bruttó módon az előlegek között könyvelni: T 355 – K 384, 462.Kapcsolódóan szólni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...esetben – ez fennáll), akkor a különbözet az Szja-tv. 67. §-a alapján árfolyamnyereségnek minősül, amelyet 16 százalék személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás terhel az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján mindaddig, amíg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Tőkeemelés után az üzletrészek visszavásárlása

Kérdés: Társaságunk a szabad eredmény- és tőketartalék terhére jegyzett tőkét emelt 2008-ban. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a tőkeemeléskor nem adóznak, mivel az így megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. A tőkeemelés után a felajánlott kft.-üzletrészeket a társaság 75 százalékon visszavásárolja. A magánszemélyek milyen összeg után adóznak? És milyen fizetési kötelezettség keletkezik, ha az alapításkori és a tőkeemelés kapcsán kapott üzletrészt is értékesítik? Ha a magánszemélyek üzletrészüknek csak egy részét értékesítik, akkor van-e kötelező sorrend?
Részlet a válaszából: […] ...meg.Amikor a magánszemély üzletrészét értékesíti, akkorárfolyamnyereségből származó jövedelme lesz, amely után 25 százalék személyijövedelemadó terheli, továbbá az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének a) pontjaalapján 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.