K+F társaságiadóalap-kedvezménye

Kérdés: Szeretnék segítséget kérni a K+F társaságiadóalap-kedvezménye értelmezésében. A cég 3 különböző K+F-fejlesztést végez (3 különböző forrásból támogatás kapcsolódik hozzá). Az egyik fejlesztést felsőoktatási intézménnyel közösen végzi konzorciumban, a cég a konzorciumvezető, ennek a közvetlen költsége 70 millió forint, és a másik kettőnél nincs kutatóhely, ott együtt 26 millió forint a figyelembe vehető K+F-költség. A taokedvezmény mértékének meghatározásánál a felsőoktatási intézménnyel közösen végzett K+F-fejlesztésre jutó adóalap-kedvezménynél az 50 milliós korlátot figyelembe kell venni, és a másik kettőre jutó 26 millió forint is elszámolható, így összesen 76 millió, vagy az összes K+F-fejlesztés együttes adóalap-kedvezménye nem lehet több, mint 50 millió forint?
Részlet a válaszából: […] ...35.000 ezer forint (feltéve, hogy belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól sem közvetlenül, sem közvetve nem vettek igénybe K+F-szolgáltatást)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Reprezentáció az egyetemen

Kérdés: Egyetemünk egyházi támogatású felsőoktatási intézmény. Rendezvényeinken rendszeresen felmerül akár oktatói, akár hallgatói oldalról a catering (kávé, tea, sütemény, hidegszendvics, pólóosztás stb.). A kérdés az, hogy az egyetemünk ebben az egyházi támogatású szerepkörben hogyan kezelheti a reprezentáció kérdését (mikor az és mikor nem) és annak adóvonzatát?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség az egyetem nevére szóló számla alapján, az áfát is tartalmazó összeg 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadó és 19,5% egészségügyi hozzájárulás (2019. január 1-je után a személyi jövedelemadó mértéke nem változik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Alapítvány továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvénye

Kérdés: Egy országos szakmai egyesület, valamint egy szintén országos szakmai alapítvány többnapos, közös, továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt szervez. A rendezvény az alapítvány cél szerinti, közhasznú tevékenységét is szolgálja. Az egyesület a rendezvény költségeit a részére átutalt részvételi díjakból, az alapítvány a támogatásaiból fedezi. A részvételi díj tartalmazza a szakmai programok költségeit, az előadások közötti büfé, ebéd, baráti vacsora költségeit, valamint a résztvevőknek átadott emléktárgy beszerzésére fordított kiadásokat. Az alapítvány vállalja (fedezi) a konferencia költségei közül:
– az előadások helyiségének bérleti díját,
– átutalja diákok és nyugdíjasok részvételi díját (15.000 és 25.000 Ft/fő),
– rendezi a kis értékű emléktárgyak elkészítésének költségeit.
Kérem szíves segítségüket az alábbiakban:
1. A bevételeknek és a költségeknek ilyen módon történő elszámolása nem ütközik-e törvényi előírásba?
2. Hogyan kell könyvelni az emléktárgyakat?
3. Kell-e az alapítványnak adó- és járulékfizetéssel számolnia?
Részlet a válaszából: […] ...büfé, ebéd, baráti vacsora költségeit, valamint a résztvevőknek átadott emléktárgy beszerzésére fordított kiadásokat, akkor személyijövedelemadó- és járulékfizetéssel sem kell számolni. Ha azonban az alapítvány hozzájárul a büfé, ebéd, baráti vacsora költségeihez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Továbbtanulás külföldön

Kérdés: Az Szja-tv. és az Eho-tv. értelmében hogyan adózik az alábbiak szerint egyéni vállalkozásban elszámolt költség? Egy fiatal Magyarországon diplomát szerzett, de ezt követőn a Berlini Gazdasági Főiskola marketingszakára felvételt nyert iskolarendszerű képzésre, nappali tagozatos hallgatóként. Egy egyéni vállalkozó tanulmányi szerződést kötött vele, mivel a végzett tevékenysége alapján a későbbiekben szüksége lesz egy ilyen képzettségű szakemberre a nyelvtudása miatt, valamint a piackutatás céljából. Az iskola egyéves. A vállalkozó és a magánszemély a tanulmányi szerződésben megállapodtak a feltételekről (tanulás támogatása: tandíj, lakhatási hozzájárulás, ösztöndíj). A magánszemély vállalta, hogy a tanulmányok befejezése után munkaviszonyt létesít a vállalkozóval egy bizonyos időtartamra. Ez a törvényeknek megfelel, az Szja-tv. 69-71. §-aiban nem tudjuk besorolni a költségtételt. Kérdésem az, hogy ez esetben mit kell tenni, hogyan kell szabályosan elszámolni, és milyen adót és kinek kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] A magánszemélynek nyújtott ingyenes vagy kedvezményesoktatási szolgáltatások (nem iskolarendszerű képzés, betanítás) esetében, ha azoktatásban való részvétel a szolgáltatást nyújtó kifizető tevékenységévelösszefüggő feladat ellátásának feltételeként történik, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Közhasznú alapítványi támogatás

Kérdés: Közhasznú alapítványunk céljai között szerepel anyagi támogatás nyújtása háziorvosok tevékenységéhez, eszközbeszerzéseihez. Ha alapítványunk informatikai eszközöket szerez be a saját nevére, és ezeket ingyenesen használatba adja a háziorvosnak (esetenként ez bt.-t, kft.-t jelent), akkor keletkezik-e az alapítványnak bármiféle adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége? A beszerzéshez kapcsolódó áfát az alapítvány nem vonja le. Mennyiben más a helyzet, ha pénzbeli támogatást ad az alapítvány?
Részlet a válaszából: […] ...és ezeket ingyenesen használatba adja a háziorvosnak (esetenként ezbt.-t, kft.-t jelent), akkor nem keletkezik az alapítványnakszemélyijövedelemadó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége. Ekkor azadókötelezettséget a bt., a kft. és a magánszemély között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Reprezentáció, természetbeni juttatás oktatási intézménynél

Kérdés: Közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállású közhasznú társaságnál és az általa fenntartott oktatási intézménynél a reprezentációra milyen szabályokat kell alkalmazni? Az előadások és a táborok alkalmával jelentkező étel- és italköltségek reprezentációs költségnek minősülnek-e?
Részlet a válaszából: […] ...a havi, a negyedéves, illetőleg az éves bevallásában kell szerepeltetni. Például a 2001. évi reprezentáció utáni személyi jövedelemadót (és az egészségügyi hozzájárulást is) a 2001. évi beszámoló letétbe helyezésének hónapját (amely jellemzően 2002...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Kapott támogatás az iparűzési adó alapjánál

Kérdés: Vállalkozási formában végzett orvosi, illetve oktatási tevékenység esetén az iparűzési adó alapjának megállapításakor figyelembe kell-e venni a kapott támogatás (kártyapénz, normatíva, "fejkvóta") összegét?
Részlet a válaszából: […] ...– a számviteli törvény hatálya alá tartozó – társas vállalkozások, a Htv. 52. §-a 22. pontjának i) alpontja pedig a – személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – magánszemély adóalanyok (vállalkozók) nettó árbevételét rögzíti.A Htv. 52...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.