Kistehergépkocsi munkába járáshoz

Kérdés: Egy kft. 2 fő munkavállalója részére egy kistehergépkocsit biztosít kizárólag munkába járáshoz, Pápa-Veszprém útvonalon. A tankoláshoz tankolókártyát ad a kft., amit a kft. többi gépkocsijának tankolási számlájával együtt küld meg a Mol a kft. részére. Ezenkívül még lesznek egyéb költségszámlák a gépkocsival kapcsolatban. Milyen közterhei vannak ennek a "juttatásnak" mind a dolgozó, mind a cég részéről, és milyen könyvelési tételek kapcsolódnak hozzá? A kft. kivaalany.
Részlet a válaszából: […] ...39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti munkába járáshoz kapcsolódó költségek költségtérítésnek minősülnek, amelynek személyijövedelemadó-mentes összege az Szja-tv. 25. § (2) bekezdése szerint közforgalmi úton mért oda-vissza távolság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Saját gépkocsi használatának költségtérítése

Kérdés: Társaságunk munkavállalója Szegeden lakik, a társaság székhelye Budapesten van. A dolgozó a munkába járáshoz, illetve a céges ügyek intézéséhez a saját gépkocsiját szeretné használni. A munkaszerződés az alábbit tartalmazza: A Munkáltató a Munkavállalót távmunkavégzés kereteiben foglalkoztatja, melynek megfelelően a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Felek megállapodnak, hogy a munkavállaló hetente 3-4 munkanapot munkaterületen, 1-2 munkanapot a budapesti irodában, vagy otthon dolgozik. A kérdés az, hogy milyen költségtérítést kaphat a munkavállaló az alábbi esetekben? NAV fogyasztási norma × NAV üzemanyag-átlagár + 15 Ft/km amortizáció, vagy ez csak munkába járás, és csak 9-15 Ft-ot lehet km-ként adni adómentesen?
- A munkavállaló bemegy az irodába Szeged-Budapest-Szeged útvonalon, nem megy közben munkaterületre/ügyfelekhez;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre, majd utána bemegy a budapesti irodába pl. Szeged-Kiskunfélegyháza-Budapest-Szeged;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre: 1. Szegeden belül vagy 2. Szegeden kívül pl. Kecskemétre.
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) alapján lehetőség nyílik arra, hogy a magánszemély elszámolja a bevételszerző tevékenységével kapcsolatban közvetlenül felmerülő költségeit. A munkáltatónak is kötelessége, hogy többek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Nyereményjáték, a vevő visszakapja a vételár 50%-át

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) nyereményjátékot hirdet. A nyereményjáték lényege, hogy egy adott időszakban új autóra adásvételi szerződést kötött ügyfelek közül egy szerencsés magánszemély visszakapja a megrendelt autója vételárának 50%-át. Az árkedvezmény a magánszemély részére oly módon kerül átadásra, hogy a vezérképviselet a márkakereskedő részére, a márkakereskedő pedig (egyező összegben) a magánszemély részére adja át az árkedvezményt. Az előbbi konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel mind a márkakereskedő, mind az importőr szempontjából:
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján, mint adómentesnek nem minősülő üzletpolitikai célú juttatás. Az árkedvezmény 1,18-szorosát alapul véve 15 százalék személyi jövedelemadó és 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli a vezérképviseletet. Tekintettel azonban arra, hogy a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8014. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...értéke (a 3000 forintot meghaladó része) alapján – mint önálló tevékenysége bevételének része – a magánszemélynek személyi jövedelemadót, a munkavállalónak bérjárulékokat, a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.A belföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Autópálya-matrica elszámolása munkába járásnál

Kérdés: A munkáltató a dolgozók saját gépjárművel történő munkába járásával kapcsolatos valamennyi költséget megtéríti. Így többek között az éves autópálya-matricát, az esetleges közlekedési bírságot is, a matricavásárlásról szóló számla, a bírságról hozott határozat alapján. Ezen juttatások, költségtérítések adókötelesek?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű szociális hozzájárulási adót, 1,5% mértékű szakképzési hozzájárulást kell fizetnie, a dolgozóktól pedig a személyi jövedelemadó mellett nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot (18,5 százalék) kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...költségtérítés összege a 15 forintot meghaladja, a meghaladó rész után= a magánszemély által fizetendő személyi jövedelemadó és járulékok levonása és bevallása: T 4798 – K 462, 463-1;= a munkáltató által fizetendő szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Szakorvos ügyvezető személygépkocsiköltség-elszámolása

Kérdés: Szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – elszámolhat-e gépjármű- és üzemanyagköltséget, parkolási díjat a kft. esetében, amennyiben a személygépjárművet mint magánszemély vásárolta, és az nem jelenik meg a kft. tárgyieszköz-nyilvántartásában? Különösen arra tekintettel, hogy a kft. kereteiben végzett járóbeteg-ellátást kórházban, illetve más szervezet által fenntartott magánrendelőben végzi Budapesten, eltérő kerületekben, megbízási szerződés alapján, és ehhez a közlekedés elengedhetetlen. Amennyiben elszámolhatja, szükséges a költségeket megosztani útnyilvántartás alapján magán- és üzleti célra? Ha nem, akkor apportálnia kell a gépjárművet a kft.-be, és ez után elszámolhatók az ilyen jellegű költségek?
Részlet a válaszából: […] ...B) rész 6. pontban foglaltak alapján a társasági adóban vállalkozás érdekében felmerült elismert költségnek minősülne, és a személyi jövedelemadóban adómentes lenne a kft. által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá az azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés:

Változott-e a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó költségek rendeleti szabályozása? Miben és mennyiben tér el a belföldi kiküldetéshez, illetve a külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan fizetendő költségtérítés? Ezen költségtérítések bizonylatolásában van-e érdemi eltérés?

Részlet a válaszából: […] ...kiküldetés napidíjának igazolás nélkül, költségként elszámolható részét meghaladó értéke alapján a magánszemélyt személyi jövedelemadó, a munkáltatót egészségügyi hozzájárulás terheli.A fentiek szerint tehát a külföldi kiküldetés napidíja naponta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Költségtérítés a munkavállalónak

Kérdés: Milyen költségtérítés és milyen összegben adható a munkavállalónak adómentesen, ha a vállalkozás tulajdonában lévő gépjárművel történik az árubeszerzés?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeg, de legfeljebb havi 100 ezer forint. Az üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, személyijövedelemadó-alapot csökkentő összeget a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Autópálya-matrica elszámolása

Kérdés: A munkáltató a dolgozók saját gépjárművel történő munkába járásával kapcsolatos valamennyi költséget megtéríti (nem csak az előírt 9 Ft/km-t). Így többek között az éves autópálya-matricát, az esetleges közlekedési bírságot. A dolgozó leadja a matrica vásárlásáról szóló számlát, illetve a bírságról hozott határozatot, amelyek részére kifizetésre kerülnek. Kérdésem, természetbeni juttatás címén adókötelesek-e ezek a költségtérítések?
Részlet a válaszából: […] ...szó, a többletként fizetett összeg után 27 százaléktársadalombiztosítási járulékot fizet a munkáltató, a munkavállaló pedigszemélyi jövedelemadó mellett nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási ésmunkaerő-piaci járulékot.A kérdés szerint azonban a munkáltató nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.
1
2