9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél
Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
2. cikk / 9 Befejezetlen termelés vagy értékesítés
Kérdés: 2017. június 7. napján az ingatlant építő cég adásvételi szerződést kötött a vevővel. A szerződés tárgya egy lakás, gépkocsibeálló hely és tároló. A vevő a foglalót és a meghatározott időpontokban "vételárrészletet" fizet az eladónak, amit előlegként kezeltünk, hiszen a "vételárrész" utalása fizetési időpontokhoz, és nem készültségi fokhoz kötött. A szerződés szerint az utolsó "vételárrész" megfizetésének feltétele, hogy az eladó a lakóépületre vonatkozó jogerős használatbavételi engedélyt beszerezze, a társasház-alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartási hatóság bejegyezze, a lakást és a teremgarázst az ingatlan-nyilvántartási hatóság önálló albetétként vegye nyilvántartásba, továbbá a lakás és a teremgarázs műszaki átadás-átvételére sikeresen sor kerüljön. Eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja. A szerződés szerint a műszaki átadás-átvétel tervezett határideje 2018. 02. 28. Eladó a lakást a vételár teljes összegének kiegyenlítését követően átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg, legkésőbb 2018. 03. 31. napján adja a vevő birtokába. Felek a szerződésben megállapodnak abban, hogy ha bármely fél késedelembe esik, kötelesek a másik félnek napi 10.000 Ft késedelmi kötbért fizetni, amelynek maximuma 30 nap. Az átadás végül 2020. 04. 14. napján történt meg. A lakás, a teremgarázs és a tároló ekkor került kiszámlázásra. Úgy gondoltuk, hogy az ingatlan bekerülési értékét a kiszámlázás időpontjáig a befejezetlen soron tartjuk nyilván. Ezen álláspontunkat azonban megkérdőjelezi, hogy a vevő 2018 júniusában beköltözött a kérdéses lakásba. Az ingatlant építő cég a lakásra jutó rezsiköltséget 2020 áprilisában visszamenőlegesen kiszámlázta a vevőnek. Az ingatlant tehát a vevő már 2018 júniusában használatba vette arra való hivatkozással, hogy cserébe lemond a szerződésben kikötött kötbérről. Helyes-e a befejezetlen termelés soron szerepeltetni a nevezett lakás bekerülési értékét a kiszámlázás időpontjáig, amikor a rezsi továbbszámlázott tételeiből kiderül, hogy a lakást a vevő már 2018 márciusa óta birtokba vette? Hogyan jár el helyesen az ingatlant építő társaság számviteli és adózási szempontból?
3. cikk / 9 Alkatrészbeszerzés áfája
Kérdés: Ha külön vesszük meg az alkatrészt a személygépkocsihoz, annak áfája nem vonható le. Ha az alkatrészt beszereltetjük, a javítási számla áfájának 50%-a le nem vonható összeg az Áfa-tv. hatályos előírása szerint. Szakszerviz szerzi be az alkatrészt, és a javítással együtt számlázza, de soronként, alkatrészenként (mivel így érvényesíthető az alkatrész-garancia) + javítási díj (a számviteli elszámolásban az egész együtt igénybe vett szolgáltatás). Ez esetben a javítási rész áfájának 50%-át vonhatjuk le, vagy a teljes számla áfájának 50 százalékát?
4. cikk / 9 Garanciális javítások (áfa)
Kérdés: Márkaszerviz garanciális javításokat végez új gépkocsikon. A szükséges alkatrészeket – amelyeket beszerelnek – márkaképviselettől szerzik be. A márkaképviselet részére garanciális elszámolást készítenek, és a képviselet költségelszámolás alapján utal. 2010-től áfakörön kívüli szolgáltatásként számolnak el a garanciális javításokkal két jogesetre hivatkozva. Kérem véleményüket arra vonatkozóan, hogy a javító cég helyesen jár-e el, ha a megvásárolt alkatrészek áfáját levonásba helyezi, de az árbevételt áfakörön kívüliként az áfabevallásban nem szerepelteti.
5. cikk / 9 Sportegyesület sporttevékenysége és reklámszolgáltatása
Kérdés: Sportegyesület, mely versenyautóval rendelkezik, és autóversenyeken vesz részt, hogyan kezelheti az új Áfa-tv. szerint a versenyautóhoz kapcsolódó költségeit? A szponzorokkal olyan reklámszerződéssel rendelkezik, hogy a számlázott reklámszolgáltatást, melyet vállalkozói bevételként könyvel, úgy teljesíti, hogy a versenyautó a reklámhordozó.
6. cikk / 9 Biztosított járművek költségeinek elszámolása
Kérdés: Cégünk gépjármű- és alkatrész-értékesítéssel, szervizeléssel és kárügyintézéssel is foglalkozik. Előfordul, hogy az új gépjármű szállítás közben megsérül. Mivel ezen gépjárművekre a szállító cég vagy a vezérképviselet biztosítást köt, javítás után a biztosító a kárt megtéríti. Ezen gépjárműveket mi javítjuk meg és számlázzuk a biztosító felé. A biztosító azonban csak a nettó öszszeget hajlandó megtéríteni. Mi a vevőszámlák áfaösszegét fizetendő áfaként beállítjuk. Mi legyen azzal az áfával, amelyet a biztosító nem térít meg? Az áfát saját cégünk nevére számlázzuk? Ezzel könyvvizsgálónk nem ért egyet. A biztosító a teljes összeget térítse meg, hiszen a teljesítést elismerte. Mi tiltja meg, hogy a biztosító ne térítse meg az áfa összegét?
7. cikk / 9 Személygépkocsi fenntartásának áfája
Kérdés: A kft. főtevékenysége az 5010 TEÁOR-szám szerinti gépjármű-értékesítés, ezen túl a tevékenységi körébe tartozóan személygépkocsi-kölcsönzéssel és gépjárművek szervizelésével, javításával, karbantartásával is foglalkozik. Helyesen értelmezte-e a kft. az Áfa-tv. 33. §-ának (3) bekezdését, ha a bérbe adott személygépkocsik fenntartásához kapcsolódó termékek és szolgáltatások áfáját levonta, a saját maga által végzett javítás esetén pedig áfát nem fizetett?
8. cikk / 9 Saját gépjármű javítása saját műhelyben
Kérdés: Gépjárműjavítással foglalkozó cég a saját gépjárművei szervizelését, javítását is végzi. Hogyan kell a számvitelben és az adózásban (áfa, tao) e gazdasági eseményeket kezelni, figyelemmel arra is, hogy e járművek között olyan személygépkocsi is van, amely után a vállalkozás megfizette a cégautóadót?
9. cikk / 9 Káresemény utáni javítás áfája
Kérdés: A kft. tulajdonában lévő személygépkocsi káresemény utáni javításának áfája levonható-e, illetve visszaigényelhető-e? A javítás költségeit a biztosító fizeti.