Üzletrész értékesítése

Kérdés: A gazdasági társaság, amelynek tulajdonosai magánszemélyek, 2008-ban a jegyzett tőkét 3 millió forintról az eredménytartalék terhére 18 millió forintra megemelték. 2009-ben a 18 M Ft-os üzletrészt el szeretnék adni 3 M Ft-ért, akkor, amikor a társaság jelenleg is nyereséges. Lehetséges ez? Milyen adóvonzata van? Van-e a 15 M Ft-os különbözetnek ajándékozásiilleték-vonzata?
Részlet a válaszából: […] A kérdező nem utal arra, hogy ki lesz az üzletrész vevője?Eltérő az előírás akkor, ha a vevő gazdálkodó szervezet, illetve hamagánszemély. Ha a vevő gazdálkodó szervezet, akkor a következőket kellfigyelembe venni: Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Üzletrész visszavásárlásának, térítés nélküli átadásának adóterhei

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 2004-ben eladta a 60 000 forint névértékű üzletrészét a kft.-nek 5 millió forintért. Ugyanezen tulajdonos 2005-ben eladta 10 millió forintért a névértéken 120 ezer forintos üzletrészét is. 2006-ban a névértéken 180 ezer forintos üzletrészt a kft. térítésmentesen felosztotta a tagok között. Milyen adófizetési kötelezettsége van a kft.-nek a magánszemélytől történő üzletrész-visszavásárlásakor? És milyen adófizetési kötelezettsége van az üzletrészt eladó magánszemélynek? A visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadását milyen adófizetési kötelezettség terheli a kft.-nél, illetve a magánszemélyeknél?
Részlet a válaszából: […] ...a visszavásárlási árnak a névértékhez viszonyított aránya [az adottesetben 8333 százalék] lényegesen nem tér el a saját tőkének a jegyzett tőkéhezviszonyított arányától, de erre vonatkozóan a kérdésben nincs adat). A természetes személyeknek térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...adóalap utáni adómegállapításánál, amelynek utolsó napja a 2003. évben volt.Ez azt jelentette, hogy az adóalapot növelni kellett a bt.jegyzett tőkéjében 25 százalék feletti részesedéssel bíró tulajdonosoktól(kivéve a pénzintézetet) kapott kölcsön kamatának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet a válaszából: […] ...vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt társas vállalkozás tagjaként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte. Ez esetben a magánszemélyt adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...tartalékkal csökkentett összegét (benne a megszűnés nélkül és a megszűnéssel számított vállalkozói osztalékalap különbözetét is) jegyzett tőkeként kimutatni.A kft.-nek az Szt. előírása szerint kettős könyvvitelt kell vezetnie. Így az átalakulás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.