Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...jutó saját tőke összegét;– alapításkor, tőkeemeléskor a tőketartalékba helyezett összeget, ha annak értéke meghaladja a jegyzett tőkébe helyezett, illetve tőkeemelésre fordított összeget;– a tulajdonolt társaság jogutód nélküli megszűnésekor, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Kölcsöntartozás átminősítése pótbefizetéssé

Kérdés: Az új Ptk. alapján van-e lehetőség arra, hogy a negatív összegű saját tőke rendezését a kft. úgy oldja meg, hogy a tulajdonossal szemben fennálló jelentős összegű kölcsöntartozást a felek a következő évben átminősítsék pótbefizetéssé? A könyvelés pénzmozgás nélkül történne.
Részlet a válaszából: […] ...a tulajdonosi kölcsönkövetelés összegével történő tőkeemelésre úgy, hogy a kölcsönkövetelésnek egy részével növeli a tulajdonos a jegyzett tőkét a társasági szerződés módosításával, míg a másik részét a tőketartalékba helyezi, és a tőkeemelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Ajándékozási illeték végelszámolás esetén

Kérdés: A 100%-ban külföldi tulajdonban lévő kft. jelentős vevője 2006 óta felszámolási eljárás alatt áll. A felszámoló nyilatkozata alapján a 16 millió forintot meghaladó követelés megtérülése nem várható. Ezért a külföldi tulajdonos 2009 januárjában bejelentette a kft. végelszámolással való megszüntetését. A kft.-nek nincs az állammal és más belföldi szállítóval szemben tartozása. Külföldi kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kölcsöntartása 80 ezer euró, szállítói tartozása 160 ezer euró, míg kapcsolt vállalkozásoktól 2006 előtti áruszállításból származó követelése 140 ezer euró. A tartozások és a követelések beszámítására nincs lehetőség. Pénzügyi rendezésre a végelszámolás alatt álló kft. forráshiány miatt nem képes. A végelszámoláshoz kapcsolódóan várhatóan mindenki lemond az egymással szembeni tartozásáról, követeléséről. A kft. saját tőkéje negatív, és várhatóan a végelszámolást követően sem lesz több a 3 millió Ft összegű jegyzett tőkénél. Kell-e ajándékozási illetéket fizetnie az elengedett kötelezettségek miatt a végelszámolás alatt álló, megszűnő belföldi kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány megjegyzés a kérdésben foglaltakhozkapcsolódóan. A kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos követelések éskötelezettségek egyenlege 100 ezer euró, ami 300 Ft/euró árfolyammal számolva30 millió forint kötelezettséget jelent. A felszámolás alatt lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Tagi kölcsön miatti követelés mint apport

Kérdés: A cég könyveiben jelentős külföldi állampolgárságú magánszemély tagtól származó tagikölcsön-állomány található. A hatályos Gt. 13. §-ának (2) bekezdése szerint nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is. A tulajdonos által adott tagi kölcsönt – mint tulajdonosi követelést – a cég mint adós elismerte, így az apportálható. A törzstőke felemelhető nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával is. A tagi követelést mint nem pénzbeli hozzájárulást a tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését megelőzően a tulajdonosnak át kell adnia, a társaságnak pedig át kell vennie, és a tagi követelés átvételét könyvelnie kell. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell a tőkeemelés összegét a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben elszámolni. Ezt követően az átvett (az önmagával szembeni) követelést átvezetni a tagi kölcsön miatti kötelezettség (önmagával szembeni kötelezettség) számlára. Kérdések: A leírt gazdasági események járnak-e és ha igen, milyen adófizetési kötelezettséggel a cég, illetve a magánszemély tag esetében? Ha a tagi kölcsön terhére történt tőkeemelést követően a cég úgy dönt, hogy a kötelező tőkeminimumig tőkekivonással vagy az eredménytartalék javára tőkeleszállítást hajt végre, hogyan alakul az adófizetési kötelezettség a cégnél és a magánszemélynél?
Részlet a válaszából: […] ...követelést a létesítő okiratban (az azt alátámasztóhatározatban) meghatározott értéken a társaságnál állományba kell venni. Mivela jegyzett tőke (az alaptőke, a törzstőke) emelése csak ezt követőenlehetséges, a tagi követelés állományba vételét nyilvánvalóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Tagi kölcsönből eredménytartalék?

Kérdés: Jól működő bt. régóta küszködik pár millió forintos visszafizetetlen tagi hitellel. Pillanatnyilag remény sincs arra, hogy a bt. rendezni tudja tulajdonosai felé tartozását. Könyvvizsgálónk a következő megoldást javasolta: a bt. hozzon taggyűlési határozatot arról, hogy a tagok készpénzes befizetés formájában felemelik a társaság eredménytartalékát, majd ezzel egy időben a pénztáron keresztül fizesse vissza a bt. a tagoknak a tagi kölcsönt. A javasolt megoldás tetszetősnek látszik, de nem ütközik-e jogszabályi előírásba?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsönt ténylegesenvisszafizetik az elszámolási betétszámláról, ezt megelőzően a bt. módosítja atársasági szerződést, felemeli a jegyzett tőke összegét a tagi kölcsönnekmegfelelő összegben, a tagok pedig a tagok gyűlése által meghatározottösszegeket ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Tagi kölcsön megszüntetése

Kérdés: Kisvállalkozásoknál szinte mindenütt előfordul tagi kölcsön. Van-e előírás arra, hogyan kell ezt számvitelileg rendezni? Be lehet-e vonni a saját tőkébe? És ha igen, hogyan? Kell-e adózni utána?
Részlet a válaszából: […] ...összege csak a veszteséget csökkentette.Az új Szt. nem tartalmaz olyan előírást, amely szerint az elengedett tagi kölcsönt közvetlenül a jegyzett tőke növekedéseként el lehetne számolni. A jegyzett tőke csak külső tőke bevonásával, illetve a jegyzett tőkén felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.