25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységet egyéni cégben folytatja
Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
2. cikk / 25 Egyéni cég beolvadása
Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
3. cikk / 25 Tagi kölcsön elengedése
Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
4. cikk / 25 Törzstőke leszállítása
Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
5. cikk / 25 Tulajdonosok által átutalt pénzeszközök
Kérdés: A külföldi leányvállalatnak négy tulajdonosa van, 25-25%-kal. A tulajdonosok nyilatkozata szerint a leányvállalat nem jegyzett tőkéjébe 50 000-50 000 eurót utalnak át 2 év alatt, havi részletekben. A nyilatkozatban az is szerepel, hogy az átutalt pénzösszeggel a leányvállalat korlátlanul rendelkezhet, a tulajdonosoknak emiatt nem lehet követelésük. A havonta átutalt pénzösszeg minek minősül? A magyar tulajdonos esetében növelheti-e a befektetést? Milyen esetben lehetne az átadott pénzeszközt befektetésnek minősíteni?
6. cikk / 25 Kölcsöntartozás átminősítése pótbefizetéssé
Kérdés: Az új Ptk. alapján van-e lehetőség arra, hogy a negatív összegű saját tőke rendezését a kft. úgy oldja meg, hogy a tulajdonossal szemben fennálló jelentős összegű kölcsöntartozást a felek a következő évben átminősítsék pótbefizetéssé? A könyvelés pénzmozgás nélkül történne.
7. cikk / 25 Egyesülés esetén vagyonmérleg-tervezet
Kérdés: "A" magánszemély 100%-os tulajdonában áll "B" kft. és "C" kft. A "D" kft.-ben 25% a "B" kft., 55% a "C" kft. és 20% a magánszemély részesedése. A "D" kft. saját tőkéje negatív. A "D" kft. beolvad "B" kft.-be, amelyben nem kíván tulajdonos lenni "C" kft., új tulajdonos sem lép be, a magánszemély sem akarja növelni a befektetését. Vagyonátértékelés nem történik. A beolvadás során "B" kft. saját tőkéje és ezen belül minden tőkeelem pozitív előjelű, eredménytartaléka elbírja a beolvadó társaság negatív saját tőkéjét (a "D" kft. tulajdonosai vagyonkiadásra nem tarthatnak igényt a saját tőke elvesztése miatt). A jogutód "B" kft. egyesülési vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopában kivezetésre kerül "C" kft. és "A" magánszemély "D"-ben lévő üzletrésze: jegyzett tőke csökken az eredménytartalékkal szemben, "B" kft. üzletrésze: jegyzett tőke csökken a befektetett eszközzel szemben. A tőkeelemek átrendezésére nem kerül sor. A jogutód "B" kft. vagyonmérlegének nyitó oszlopában a jegyzett tőke megegyezik "A" magánszemély korábbi befektetésével, a többi tőkeelem a jogelődök és a "különbözetek" oszlop megfelelő sorainak összegével. Helyesen értelmezem a vonatkozó törvényi előírásokat?
8. cikk / 25 Egyéni cég saját tőkéje
Kérdés: Az egyéni cég alapításakor hogyan kell meghatározni a saját tőkét, ha az egyéni vállalkozó – az összes eszközeinek értékét csökkentve a kötelezettségekkel – csak egy részét szeretné az egyéni cég jegyzett tőkéjeként bejegyeztetni? A fennmaradó összeget tagi kölcsönként vagy tőketartalékként kimutathatja? Ha tőketartalékként kell kimutatni, akkor a csökkenéskor kell-e, ha igen, hogyan kell adóznia?
9. cikk / 25 Betéti társaság megszüntetése
Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a legoptimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?
10. cikk / 25 Vevőkövetelés végelszámolásnál
Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?
