9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása
Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
2. cikk / 9 Szövetkezeti tagsági viszony megszüntetése
Kérdés: Szövetkezetünk tagja társasági viszonyát megszüntette, és kérte vagyoni hozzájárulásának (befektetői részjegyének) kifizetését. A részjegy névértéke 1240 E Ft, visszavásárlási értéke 6340 E Ft. A kifizetés 8 év alatt részletekben történik. A felosztható vagyonrész (saját tőke mínusz lekötött tartalék) 61 000 E Ft, amelyből a jegyzett tőke 12 000 E Ft, a tőketartalék 47 000 E Ft, az eredménytartalék 2000 E Ft. A tőketartalékban a korábbi években beruházásokhoz kapcsolódóan kapott támogatások szerepelnek, amelyeknek a tőketartalékba helyezéséről jogszabály rendelkezett. A támogatásokat feltételekhez kötötten folyósították, melyeket a szövetkezet teljesített, így a tőketartalékban nyilvántartott összeget nem terheli visszafizetési kötelezettség.
3. cikk / 9 Feltételes tőkeleszállítás vagy valami más
Kérdés: Társaságunknál a tőke szerkezete kritikussá vált. 2012. 12. 31-én a saját tőke: -122 498; jegyzett tőke: 10 000; lekötött tartalék: 8005; eredménytartalék: 37 079; a mérleg szerinti eredmény: -177 582 E Ft. A tagi kölcsön: 139 639 E Ft. Ügyvédünk feltételes tőkeleszállítást javasol úgy, hogy a jegyzett tőkét csökkentsük -122 498 E Ft-tal, majd emeljük fel a tagi kölcsön apportálásával 132 498 E Ft-tal, így a jegyzett tőke nem fog változni. Hány közbenső mérleget kell készíteni? (A kérdező a könyvelési tételeket is ismerteti, helytelenül!) Az ügyvéd szerint, mivel a jegyzett tőke nem változik, csak számvitelileg kell a módosításokat elvégezni, és csak a feltételes tőkeleszállításról kell kétszer közleményt kiadni, valamint a taggyűlési határozatokat kell elkészíteni. Megoldható-e az, hogy a teljes tagi kölcsön összegéből a jegyzett tőkét emeljük, vagy egy része tőketartalék lehet? A közbenső mérleget közzé kell tenni? Van-e a tőkekorrekciónak adóvonzata?
4. cikk / 9 Első konszolidáció hatásának megjelenítése
Kérdés: Az első konszolidáció hatásának megjelenítése hogyan jelenik meg az eredménykimutatásban az Szt. 124. §-ának (5) bekezdésében előírtak figyelembevételével, amikor a konszolidációs tételek az 1-4. számlaosztályban jelentek meg, továbbá a konszolidálás során a közbenső eredmények elhagyása további konszolidációs tételeket okozhat az 1-9. számlaosztályban? Kérek útmutatást a konszolidáció végrehajtásának sorrendjére vonatkozóan: tőkekonszolidáció, adósságkonszolidáció, vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, ráfordítások-bevételek konszolidálása esetében. A tőkekonszolidációnak része-e a konszolidációból származó mérleg szerinti eredmény? Hogyan függ össze a konszolidált eredménykimutatás mérleg szerinti eredménye, a saját tőke mérleg szerinti eredménye, a leányvállalati saját tőke változása, a konszolidáció miatti változások, valamint a külső tagok részesedése?
5. cikk / 9 Üzletrész-értékesítés adói
Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
6. cikk / 9 Ügyvédi iroda átalakulása
Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
7. cikk / 9 Osztalékfizetés a pénzmaradvány terhére (eva)
Kérdés: Ügyfelünk (társas vállalkozás) 2003. január 1-jétől evás. Könyvviteli nyilvántartásait az Szt. szerint vezeti. Havonta tagi jövedelmet vesz fel, aminek az adó- és járulékvonzatát fizeti. A 2004. évi adózott eredmény alapján megállapított osztalék után jelentős összeg maradt a pénztárban. Ezt a pénzkészletet kiveheti-e evás jövedelemként adófizetési kötelezettség nélkül?
8. cikk / 9 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra
Kérdés: Hogyan lehet az eredménytartalékba helyezett összeget (nyereséget) osztalékfizetésre felhasználni? Mi a feltétele, hogyan kell könyvelni?
9. cikk / 9 Osztalékelőleg kft.-nél (eva)
Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás kft. év közben – a közbenső mérleg elkészítését követően – a várható adózott eredménye terhére előleget vesz fel. Év közben ezt a tételt hogyan kell könyvelni? És év végén a teljes osztalékot hogyan számoljuk el? Hol kell a mérlegben, az eredménykimutatásban szerepeltetni az osztalékot?
