Alaptőke-leszállítás szja-vonzata a tulajdonosnál

Kérdés: Szeretnék segíteni egy partnerünknek. Kft. esetén van-e szja-vonzata a tulajdonosok felé az alaptőke-leszállításnak? Hogyan történik ennek a könyvelése? Mi számít ebben az ügyletben adókötelesnek? A tőkeleszállítás a tulajdonosok felé történő hitel rendezésére fordítandó?
Részlet a válaszából: […] ...Ezen túlmenően probléma az is, hogy nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő szakmai kifejezéseket használ. Például a kft.-nél a jegyzett tőke Ptk. szerinti elnevezése nem alaptőke, hanem törzstőke, a tulajdonosok a kft.-nek tagi kölcsönt nyújtanak, és így nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Tagi kölcsönből tőketartalék?

Kérdés: Hat éve alakult kft. egy új termék bevezetésére és fejlesztésére. Jegyzett tőkéje 6 millió forint. Az évek során a tulajdonosok folyamatosan tagi kölcsönt adtak, határidő nélkül, dokumentáltan. Az értékesítés most kezdődött meg. Időközben azonban a saját tőke súlyosan negatív lett. A saját tőke rendezésére a tagi kölcsön – a tulajdonosok elhatározása alapján – átvezethető-e a tőketartalékba? A cég folyamatos működése után a tőketartalékból visszavezethető-e az a rész, ami ott már nem szükséges a saját tőke pótlására? Tudomásom szerint a Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése erre lehetőséget ad.
Részlet a válaszából: […] ...éven át folyamatosan. A saját tőke hiányának megszüntetésére már korábban intézkedni kellett volna. Például, tagi kölcsön helyett a jegyzett tőkét növelik úgy, hogy annak egy részét a tőkeemelés részeként a tőketartalékba helyezik. (Jogszabályellenes az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...36. §-a (2) bekezdésének c) pontja, továbbá– az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapjána tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalék-kivonás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...jutó saját tőke összegét;– alapításkor, tőkeemeléskor a tőketartalékba helyezett összeget, ha annak értéke meghaladja a jegyzett tőkébe helyezett, illetve tőkeemelésre fordított összeget;– a tulajdonolt társaság jogutód nélküli megszűnésekor, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Egyszemélyessé alakuló kft.

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás akkor, amikor a kft. saját tőkéje 3,6-szorosa a jegyzett tőkének, és az üzletrész – sajáttőke-arányos – értéke több mint hétmillió forint.Ha a tőkeleszállítás ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Közbenső mérleg tőkeleszállításhoz?

Kérdés: A zrt. 2011. 08. 01-jével közbenső mérleget készített a tulajdonos tőkeleszállítási döntéséhez. A tőkeleszállítás tőkekivonással történik, a tulajdonos részesedést fog kapni. A döntés októberben megszületett, a cégbírósági bejegyzés időpontja 2012. február vége. Kell-e újabb közbenső mérleget készíteni a cégbejegyzés napjával?
Részlet a válaszából: […] ...venni – az alaptőke csökkenésearányában – az alaptőkén felüli vagyon összegét is. Az Szt. 35. §-ának (7)bekezdése alapján a jegyzett tőkén (az alaptőkén) felüli vagyonba azeredménytartalék, a tőketartalék tartozik, a tárgyévi adózott eredmény csakakkor, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Jegyzett tőke csökkentése (eva)

Kérdés: Adott egy evás kft., amelynek a jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az eredménytartaléka 3 millió Ft a társasági adós időszakból. A kft. 500 ezer forintra kívánja a jegyzett tőkét lecsökkenteni. A csökkentés fejében a tulajdonos egy garázst kapna 1,5 millió Ft piaci értékben. Hogyan könyvelje és adózza?
Részlet a válaszából: […] ...evás kft. is a Gt. és az Szt. hatálya alá tartozik. Ezérta jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása során mind a Gt., mind azSzt. vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.A Gt. 160. §-a alapján a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Tőkeelemek lekötött tartalékba helyezése

Kérdés: A kft. 2008. évi határozata: "A taggyűlés elhatározza a törzstőke 1000 ezer Ft-ra történő leszállítását tőkekivonás érdekében. A törzstőke leszállítása a saját tőke egyéb elemeit nem érinti..." A kft. jegyzett tőkéje 10 000 E Ft, eredménytartaléka 50 000 E Ft, tőketartaléka 5000 E Ft volt. A tőkeleszállítást a cégbíróság bejegyezte. A kft. nem akarta arányosan csökkenteni a saját tőke elemeit, mert ezzel veszélyeztette volna a működését. A tagok úgy gondolták, ha az eredménytartalékot és a tőketartalékot a lekötött tartalékba helyezik, akkor mentesülnek az arányosítás alól. A tőkeelemek változásának könyvelése azonban 2009. év végéig nem történt meg. Következmények nélkül még a kifizetések előtt lekönyvelheti-e 2010-ben a kft. a lekötött tartalékba helyezést (indoka a válság)? Ismételten közzé kell-e tenni a beszámolót?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésből egyértelműen következik avonatkozó jogszabályi előírások (Gt., Szt.) figyelmen kívül hagyásának aszándéka. Így a kérdésre helyeslő vagy támogató válasz nem adható!Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján atőketartalékból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

Tőkeleszállítás eszközök átadásával

Kérdés: A kkt. jegyzett tőkéje 2 010 000 Ft, amelyet alapításkor a két tag egyenlő összegben, adózott jövedelméből finanszírozott. Van-e arra lehetőség, hogy a tagok – a tőke leszállítása után – eszköz (autó) értékével vegyék ki "pénzüket"? Milyen teendői vannak a társaságnak? Milyen könyvelési tételekkel történik az elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...is (és ezt a következtetést a Gt. indokolása megerősíti), hogy atagok a társasági szerződés egyhangú módosításával döntsenek a jegyzett tőketőkekivonással történő leszállításáról.Mivel a Gt. erre vonatkozóan konkrét előírást nem tartalmaz,a jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Tagi kölcsön miatti követelés mint apport

Kérdés: A cég könyveiben jelentős külföldi állampolgárságú magánszemély tagtól származó tagikölcsön-állomány található. A hatályos Gt. 13. §-ának (2) bekezdése szerint nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is. A tulajdonos által adott tagi kölcsönt – mint tulajdonosi követelést – a cég mint adós elismerte, így az apportálható. A törzstőke felemelhető nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával is. A tagi követelést mint nem pénzbeli hozzájárulást a tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését megelőzően a tulajdonosnak át kell adnia, a társaságnak pedig át kell vennie, és a tagi követelés átvételét könyvelnie kell. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell a tőkeemelés összegét a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben elszámolni. Ezt követően az átvett (az önmagával szembeni) követelést átvezetni a tagi kölcsön miatti kötelezettség (önmagával szembeni kötelezettség) számlára. Kérdések: A leírt gazdasági események járnak-e és ha igen, milyen adófizetési kötelezettséggel a cég, illetve a magánszemély tag esetében? Ha a tagi kölcsön terhére történt tőkeemelést követően a cég úgy dönt, hogy a kötelező tőkeminimumig tőkekivonással vagy az eredménytartalék javára tőkeleszállítást hajt végre, hogyan alakul az adófizetési kötelezettség a cégnél és a magánszemélynél?
Részlet a válaszából: […] ...követelést a létesítő okiratban (az azt alátámasztóhatározatban) meghatározott értéken a társaságnál állományba kell venni. Mivela jegyzett tőke (az alaptőke, a törzstőke) emelése csak ezt követőenlehetséges, a tagi követelés állományba vételét nyilvánvalóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.
1
2