Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartási számát (2009. évi CXV. törvény 19/D. §).Az alapító okiratnak többek között tartalmaznia kell a társaság jegyzett tőkéjét, a tag vagyoni betétjének összegét, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...készletek, követelések, nettó értékű tárgyi eszközök, nem anyagi javak lehetnek, de piaci értéken;– ezzel azonos összegben a jegyzett tőke azon része, amely az alapító okirat szerinti nem pénzbeli hozzájárulással azonos összegű;– a pénzeszközök;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Vásárolt anyagok bekerülési értékébe tartozó tételek

Kérdés: Kérem, ismertessék a vásárolt anyagok bekerülési (beszerzési) értékébe tartozó sajátos tételeket, azok bizonylatait, elszámolásának, megosztásának lehetséges eseteit!
Részlet a válaszából: […] ...ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke.A társaság alapításakor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a tagoktól, az alapítóktól nem pénzbeli hozzájárulásként átvett anyagkészletelemek bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíteni kell, hogy a vagyoni hozzájárulást nem teljesítő tagra jutó adózott eredménynek (eredménytartaléknak) megfelelő összeggel a jegyzett tőkét töltik fel. Az Szt.-nek az eredménytartalék csökkenését kiegészítő módosítása szerint a jegyzett tőkének az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Tőkeemelés tagi kölcsönből

Kérdés: Az 50 milliós alaptőkével rendelkező zrt. tagikölcsön-állománya 55 millió Ft. A zrt. 2003-ban megvásárolt egy 110 millió Ft ingatlan vagyonnal rendelkező kft.-t, ehhez vette fel az eredetileg 140 millió Ft összegű tagi kölcsönt, amiből még 55 millió Ft összeg áll fenn. Értelmezhető-e a tagi kölcsönre az elévülés fogalma? Hogyan kell ezt rendezni a könyvekben? Gondolkodunk a 288. számban az 5916. kérdésre adott válasz szerinti tőkeemelési megoldáson is. A problémát az jelenti, hogy az adóhatóság állásfoglalása szerint ez a fajta tőkeemelés tagikölcsön-elengedésnek minősül. A zrt. 2013. 01. 01. óta kiva-alany. Hogyan fog megjelenni a kiva-bevallásban a tagi kölcsön? A tagi kölcsön állománya 2009. 01. 01. óta nem változott.
Részlet a válaszából: […] ...kell az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a tőketartalékba helyezni.A tagi követelés rendelkezésre bocsátásával, a jegyzett tőke emelésével, a tőketartalékba helyezéssel kapcsolatos számviteli elszámolási szabályokat a kérdésben hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Feltételes tőkeleszállítás vagy valami más

Kérdés: Társaságunknál a tőke szerkezete kritikussá vált. 2012. 12. 31-én a saját tőke: -122 498; jegyzett tőke: 10 000; lekötött tartalék: 8005; eredménytartalék: 37 079; a mérleg szerinti eredmény: -177 582 E Ft. A tagi kölcsön: 139 639 E Ft. Ügyvédünk feltételes tőkeleszállítást javasol úgy, hogy a jegyzett tőkét csökkentsük -122 498 E Ft-tal, majd emeljük fel a tagi kölcsön apportálásával 132 498 E Ft-tal, így a jegyzett tőke nem fog változni. Hány közbenső mérleget kell készíteni? (A kérdező a könyvelési tételeket is ismerteti, helytelenül!) Az ügyvéd szerint, mivel a jegyzett tőke nem változik, csak számvitelileg kell a módosításokat elvégezni, és csak a feltételes tőkeleszállításról kell kétszer közleményt kiadni, valamint a taggyűlési határozatokat kell elkészíteni. Megoldható-e az, hogy a teljes tagi kölcsön összegéből a jegyzett tőkét emeljük, vagy egy része tőketartalék lehet? A közbenső mérleget közzé kell tenni? Van-e a tőkekorrekciónak adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...tőkeleszállítás ezen szabályából az következik, hogy a törzstőke 500 E Ft alá (akár 0-ig is) leszállítható, de értelmezhetetlen a jegyzett tőke leszállítása a 0 érték alá, a negatív tartományba. Így a javaslatával nem lehet egyetérteni. A jegyzett tőke 122 498...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Veszteség rendezése tagi kölcsönnel

Kérdés: A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] ...arendkívüli bevételek között elszámolni. Ez közvetetten – a mérleg szerintieredményen keresztül – csökkentheti a saját tőke és a jegyzett tőke közöttinegatív különbözetet. A tagi kölcsön elengedése esetén azonban a társaságot2008. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy nehéz olyan kérdésben szakmai véleményt kialakítani, amely kérdésben (témában) a jogszabályi előírások nem differenciálnak, nem tesznekkülönbséget – az adott esetben a követelés elengedése vonatkozásában – a valós követelés és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Apport átadásának/átvételének könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni 2009-ben helyesen az apport átadását, átvételét kapcsolt vállalkozásnál? 2008-tól nincs utána áfa?
Részlet a válaszából: […] ...javára szolgáltatott nem pénzbeli hozzájárulásból áll. A nempénzbeli hozzájárulást nevezik a gyakorlatban apportnak. Hasonló a helyzet ajegyzett tőke emelésekor is.Amennyiben a tag (a részvényes) a számviteli törvény hatályaalá tartozó gazdálkodó (függetlenül attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.