Üzletrész apportálása jegyzett tőke emelését meghaladó értéken

Kérdés: Egy magánszemély egy rt.-be apportál egy tulajdonában álló 1 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt (a kft. alapításakor a magánszemély az 1 millió Ft-ot utalással rendelkezésre bocsátotta). Az apportálással járó tőkeemelés az rt.-ben 1 millió Ft jegyzett-tőke-emelés melletti 4 millió Ft tőketartalék-emeléssel valósulna meg. A kft. szóban forgó üzletrészéhez tartozó saját tőke értéke az apportálás előtt kb. 5 millió Ft. Az apportálással kapcsolatos egyéb jogi kérdések mind a kft., mind az rt. oldaláról rendben vannak. Az ügyletből keletkezik-e a magánszemélynek szja-kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az üzletrész az Szja-tv. 3. § 34. pontja értelmében értékpapírnak minősül, rt.-be történő apportba adása esetén pedig a magánszemélynek értékpapír formájában keletkezhet bevétele, amelyre az Szja-tv. 77/A. § (1) bekezdése irányadó. Eszerint: "A magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Dolgozói részvény elszámolása, adózása

Kérdés: Belföldi tulajdonú zrt. dolgozói részvényeket bocsátana ki. Ennek milyen feltételei vannak, és hogyan történik a számviteli elszámolása, adózása?
Részlet a válaszából: […] ...lehet kibocsátani a részvényeket.Az Szt. 40. §-ának (2) bekezdése szerint: A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történik a jegyzett tőke emelése – az (1) bekezdésben rögzített feltételek mellett akkor is, ha ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Jegyzett tőke csökkentése

Kérdés: A kft. 2010-ben a jegyzett tőkét 3000 ezer Ft-ról 500 ezer Ft-ra csökkentette, ezzel egyidejűleg az eredménytartalék része is kivonásra került. Likviditási problémák miatt a visszafizetendő összeg töredékét egyenlítették ki, 3,4 millió Ft még a kötelezettségek között szerepel. A kft. a 2013. üzleti évet jelentős veszteséggel zárta, a saját tőke mínuszba ment. Várhatóan a 2014. év is veszteséges lesz. A tagok a saját tőke/jegyzett tőke arányt a ki nem fizetett jegyzett tőke és eredménytartalék terhére szándékoznak helyreállítani. Hogyan lehet megvalósítani azt, hogy helyreálljon a saját tőke/jegyzett tőke aránya?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezéseivel összhangban álló tovább működésről dönteni, és a legfőbb szervi határozatot a cégbírósághoz benyújtani. Mivel a jegyzett tőke emelése csak a létesítő okirat módosításával történhet, a hivatkozott előírásból az is következik, hogy a kft.-nek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...természetesen a társasági szerződés megfelelő módosítása és a törzstőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése után. A jegyzett tőke emelésének könyvelése az eredménytartalék terhére: T 413 – K 411, a cégjegyzékbe történt bejegyzés napjával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 159. §-ának (1) bekezdése alapján a taggyűlés atörzstőkét – a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályokbetartásával – leszállíthatja. A Gt. 160. §-ának (2) bekezdése alapján atörzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Kiválás vagy kilépés elszámolása

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?
Részlet a válaszából: […] ...A változatlan társasági formában továbbműködő bt. – előbbiek szerinti – vagyonmérlegében az átalakulás során sor kerülhet a jegyzett tőke emelésére is (akár külső tőke bevonásával, akár a jegyzett tőkén felüli szabad saját tőke terhére).Az átalakulás Gt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Saját tőke terhére történő tőkeemelés adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli a vállalkozást, ha a jegyzett tőkéjét a tőketartalékból és/vagy az eredménytartalékból emeli meg?
Részlet a válaszából: […] ...meg a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét.A saját tőke terhére történő jegyzett tőke emelésének számviteli feltételei megtartása mellett a Gt. tőkeemelésre vonatkozó előírásaira (közgyűlési, alapítói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.