3 talált cikk az üzleti év , árfolyam , gazdasági társaság , tulajdonos , jegyzett tőke leszállítása kifejezésre

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2022-es üzleti évben a tulajdonosok (gazdasági társaságok) tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításáról döntöttek. A jegyzett tőke leszállítását a cégbíróság bejegyezte. A tulajdonos részére előírt tőkeleszállításból származó visszafizetendő rövid lejáratú kötelezettség összege 30 millió forint. A tulajdonos a tőkeleszállítást követően úgy döntött, hogy a társaság egyik üzletrészét megvásárolja a leányvállalatától. Az üzletrész adásvételi szerződése alapján a kft.-nek követelése keletkezett a tulajdonosok felé 62.000 euró összegben. A kft. a banki utalási költségek megtakarítása miatt megállapodást kötött az adásvételi szerződésből származó 62 ezer euró kompenzálására a 30 millió forint jegyzett-tőke-leszállításból származó forintos kötelezettségében. A kft.-nél a 62.000 eurós követelés a szerződés napján érvényes MNB-árfolyam alkalmazásával került könyvelésre, amelynek fizetési határideje lejárt. Milyen forintértéken kell (milyen árfolyam alkalmazásával) kompenzálni a 62.000 euró követelést a rövid lejáratú, forintban fennálló kötelezettséggel szemben? Három válasz lehet: 1. Véleményünk szerint alkalmazható a beszámításra vonatkozó dokumentum aláírásának dátumán érvényes MNB-árfolyam az átszámításhoz. 2. Esetleg az a megoldás is elfogadható, amely szerint a követelés könyvelt forintösszegét össze lehet vezetni a forintkötelezettség összegével, nem szükséges az aktuális árfolyam alkalmazása, mivel a devizás követelés kivezetését a könyv szerinti értéken kell elvégezni. 3. Egyes kollégák véleménye szerint hasonlóan kell eljárnunk, mint a forintos kötelezettség euróban történő átutalásánál, vagyis hogy a saját bank eladási árfolyamán kell átszámítani a forintkötelezettséget euróra, amelyből annyi eurót kell kompenzálni, amennyi az eurókövetelés összege, a kompenzálást követően fennmaradó forintösszeget utalással kell rendezni. Kérjük, szíveskedjenek megadni, hogy szakmai véleményüket milyen számviteli törvényi előírással tudják alátámasztani!

Kérdés: Társaságunk úgy véli, hogy a 2006. évi IV. törvény 160. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésével a tőkekivonás megfelelő számviteli kezelése körül bizonytalanság alakult ki, ezzel kapcsolatosan kérjük a segítségüket. Kérdésünk egyrészt arra irányul, hogy az új Ptk. 3:202-3:203. §-ai szerinti tőkekivonás esetén a Ptk. nem írja elő az Szt. 21. §-ában meghatározott közbensőmérleg-készítési kötelezettséget. Ugyanakkor – tapasztalatunk szerint – közbenső mérleg elkészítésével a tőkeleszállítás körülményeit célszerű alátámasztani. A gyakorlati problémát abban látjuk, hogy amennyiben a tag a közbenső mérleg alapján kívánja meghatározni a kivonható tőke nagyságát, a törtidőszak adózott eredménye felosztásra kerülhet-e vagy sem? Amennyiben a közbenső mérlegben szereplő adózott eredmény is felosztásra kerülhet a tőkekivonás során, akkor ennek számviteli kezelése pontosan hogyan történik a saját tőkét és a taggal szemben fennálló kötelezettségét illetően a társaság könyveiben? Kérdésünk másrészt arra vonatkozik, hogy ha a fenti jogszabályok alapján a társaság a tőkekivonás mellett dönt, akkor hogyan kell eljárni a jegyzett tőkén felüli egyéb tőkeelemek vonatkozásában: pontosabban az Szt. 36. § (2) bekezdésének c) pontjában, 37. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat úgy kell-e értelmezni, hogy a jegyzett tőke kivonásának arányában kötelező a tagnak kiadni az egyéb tőkeelemeket, vagy a tag ettől az aránytól eltérhet? Amennyiben a tőkekivonásra vonatkozó határozatban a tulajdonosok kizárólag a jegyzett-tőke-csökkentés mértékéről, módjáról és annak végrehajtásáról rendelkeznek, abban az esetben a saját tőke további elemeinek arányos csökkentésétől eltekinthet-e a társaság, vagy ezzel megsérti az érvényben lévő jogszabályokat? Az utóbbi esettel kapcsolatban, a jogellenes magatartás utólagos megállapításánál pontosan mely jogszabályra hivatkozhat a hatóság, illetve milyen következményekre, szankciókra számíthat a társaság?

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?