El nem ismert tulajdoni részesedés kimutatása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 70-30%-ban. Mind a kettő önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A 30%-os tulajdonos a másik tulajdonossal való egyeztetés és taggyűlési határozat megléte nélkül a kft. nevében új társaságot alapított 3 M Ft készpénzbefizetéssel, majd néhány nap múlva megemelte a jegyzett tőkét 500 M Ft apport bejegyzésével. Apportként a társaság hitellel terhelt ingatlanát és műszaki eszközeit jelölte meg. A fenti jogi eljárást még 4 társaságon keresztülvezette. Csalás és hűtlen kezelés vádjával rendőrségi feljelentés történt, azonban mind a cégbíróság, mind a Földhivatal bejegyzett minden változást. A cégbíróság által bejegyzett, de az anyavállalat által el nem ismert tulajdoni részesedést ki kell-e mutatni a mérlegben, illetve az apportként bejegyzett, de a valóságban át nem adott műszaki berendezéseket ki kell-e vezetni a könyvelésből?
Részlet a válaszából: […] ...dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog lehet. (A követelés is lehet, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A nem pénzbeli hozzájárulást, ha az több eszköz átadását jelenti, apportlistába indokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Végelszámolásnál garanciális visszatartás

Kérdés: Az "A" kft. 50%-a magánszemély, 50%-a "B" kft. tulajdonában van. Az "A" kft. saját tőkéje kevesebb, mint a jegyzett tőkéje. A társaság az "A" kft. végelszámolása mellett döntött. Az "A" kft.-nél jelentős összegű le nem járt garanciális visszatartás (követelés) van. Végelszámolásnál a garanciális visszatartással kiegyenlíthető-e a "B" kft. befektetési összeg követelése? Kell-e hozzá a kötelezett jóváhagyása? A leírtak alkalmazhatók-e magánszemélynél is? Ha hozzájut a követeléshez, utána eleget tenne adófizetési kötelezettségének? A végelszámolást szeretnénk mielőbb befejezni.
Részlet a válaszából: […] ...megillető vagyon összegét. A vagyont a Cégtörvény előírása szerint csak a cég törlése után lehet kiadni. A cég törléséről kapott jogerős végzés kézhezvételét követően a könyvviteli nyilvántartásokat meg kell nyitni. A "B" társasággal szembeni követelést (a 368...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Pótbefizetés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással

Kérdés: A Ptk. 3:183. §-ának (2) bekezdése alapján: "A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető." Egy veszteséges társaság esetében teljesíthető-e a tőkepótlás a tagok által nyújtott fejlesztési kölcsön pótbefizetéssé történő átminősítésével?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 3:99. §-a alapján nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tagok által nyújtott fejlesztési kölcsön miatti tagok követelését a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Tulajdonosi kölcsön apportálásával tőketartalékba helyezés

Kérdés: A kft. a jelentős összegű anyavállalati kölcsön miatt alultőkésítés címén még társasági adót is fizet. A feltőkésítés során célszerű lenne olyan nagyságú saját tőkét kialakítani (kb. 3000 millió Ft összegben), ami kiküszöbölné az adófizetést. A tulajdonosi kölcsön apportjával végre lehetne hajtani a tőkeemelést úgy, hogy a jegyzett tőke és tőketartalék aránya 10:2990 legyen? Milyen adó- és illetékterhe van az apportnak? Lehet csak a tőketartalékot növelni a tulajdonosi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1) bekezdése szerint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tulajdonosnak tagi (tulajdonosi) kölcsön nyújtásából adódóan van követelése a kft.-vel szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Pótbefizetés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással

Kérdés: A Ptk. 3:183. §-ának (2) bekezdése alapján a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető a pótbefizetés. Ezek szerint a pótbefizetés teljesítéseként a Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése alapján nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés (tagi kölcsön követelés) is szolgáltatható. Úgy, mint a törzstőke felemelésénél?
Részlet a válaszából: […] ...teljesül a megjelölt vagyoni hozzájárulás átadásával.Mivel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is lehet a Ptk. 3:99. §-a alapján, a nem pénzbeli vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Pótbefizetés és annak visszafizetése

Kérdés: Az új Ptk. szerint a pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. Hogyan kell a pénzeszköztől eltérő eszköz átadását, átvételét, mint pótbefizetést, illetve visszaadását, visszavételét, mint a pótbefizetés visszafizetését a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] ...ruházhat át a jogi személyre. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul.Továbbra is követelmény, hogy a taggyűlés csak akkor rendelhet el pótbefizetést, ha erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.