4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Saját tőke hiánya
Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, a saját tőke 2,5 millió forint. Milyen lépéseket kell tenni a saját tőke pénzbefizetéssel történő rendezésére? Szabad pénzeszköz a pénztárban rendelkezésre áll.
2. cikk / 4 Betéti társaság megszüntetése
Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a legoptimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?
3. cikk / 4 Járulékfizetés a tevékenység szüneteltetése alatt
Kérdés: Egy belföldi székhelyű kft. többségi tulajdonosa nigériai származású, de magyar állampolgár, aki munkaviszonyban látja el ügyvezetői teendőit, és személyesen is közreműködik (ő végzi a tényleges munkát). Ezen tagnak nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, így 71 500 Ft után minden járulékot megfizet. A kft. másik tagja egy szintén magyar állampolgár, akinek van máshol 40 órás munkaviszonya. Itt a kft.-ben nem vesz ki jövedelmet, de dolgozik, könyvvel. Ha a cég ügyvezetője Angliába több hónapra kiutazna, és ott vállalna munkát, a kft.-ben nem történne munkavégzés egyik tag részéről sem (sem bejövő, sem kimenő számlamozgás), lehetne-e szüneteltetni a cég működését, a járulékfizetést? Ha tagcsere történne, és a kisebb tulajdoni aránnyal rendelkező tag kiutazna Angliába, kellene-e maga után itt a kft.-ben legalább a minimálbér után járulékokat fizetnie? Lehet-e egyáltalán egy kft.-t, annak tevékenységét szüneteltetni, milyen feltételekkel, kell-e ilyenkor bevallásokat beadni, kinek kell bejelenteni?
4. cikk / 4 Tagi kölcsön elengedése helyett más
Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?