4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Átadás a közösségi alap terhére
Kérdés: Kft.-vé átalakult szövetkezet térítés nélkül alanyi adómentes alapítványnak átadja az irodaként használt kastély jellegű épületet kb. 2 hektár területtel, alapszabályunk szerint a közösségi alap terhére történő kivezetéssel az átalakulás miatt. A felértékelt piaci érték 34 100 E Ft, amelyből a telek 7600 E Ft. Az épületet telekmegosztással adják át. Az épület 1977. évtől a kft., illetve a jogelőd szövetkezet tulajdona. Az épület könyv szerinti értéke nulla. A felújítás miatti ráaktiválás utoljára 1983-ban volt. A kft. és a jogelőd szövetkezet tevékenységei között az ingatlanértékesítés nem szerepel. Ezen térítés nélküli átadás esetében meg kell-e fizetni az áfát?
2. cikk / 4 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
3. cikk / 4 Egyéni cég alapítása
Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. december hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
4. cikk / 4 Végelszámolás során az eszközök értékelése
Kérdés: A kft. tulajdonosai: B. kft. 90%-kal, X és Y magánszemélyek 5-5 százalékkal. A kft. végelszámolás alatt áll, tevékenységet nem folytat. Mérlegadatai: 8000 E Ft ingatlan (amelyet át kell vezetni a készletek közé), 100 E Ft készpénz, 3000 E Ft jegyzett tőke, 5100 E Ft eredménytartalék. A végelszámoló szeretné az ingatlant értékesíteni, de még könyv szerinti értéken sem akadt vevő. A B. kft. átveszi a magánszemélyek részesedését beszerzési értéken. Kinek milyen adófizetési kötelezettsége van, ha a kft. 5000 E Ft értékvesztést számol el az üzleti év végén, és később annál többért tudja értékesíteni az ingatlant, vagy az csökkentett értéken a B. kft. tulajdonába kerül? Vagy ha befejeződne a végelszámolás még az üzleti év vége előtt, és az ingatlan eredeti könyv szerinti értékén kerül a B. kft.-hez?
