Kiválás csak részesedéssel

Kérdés: A holding kft. 100%-ban tulajdonosa egy részvénytársaságnak. Az rt. pedig több gazdasági társaságban rendelkezik részesedéssel. A holding kft. szeretné elérni, hogy a zrt. tulajdonában lévő részesedések kiválással új társaságok tulajdonába kerüljenek. Annyi új kft.-t hozna létre kiválással, ahány társaságban rendelkezik a zrt. részesedéssel. A kiválás könyv szerinti értéken történne az eredménytartalékból. A zrt. tulajdonát képező gazdasági társaságok valós vagyoni helyzete és a zrt. könyveiben kimutatott könyv szerinti értéke közötti jelentős különbözetet hogyan kell kezelni? A kiválás előtt a valós helyzetnek megfelelően a zrt.-ben a részesedésre értékvesztést kell elszámolni? A kiválás tervezett módon lehetséges-e akkor, ha a zrt. nem kizárólagos tulajdonosa a részesedésnek? A kiválással létrejött társaságba kivitt részesedések forgalomképessége hogyan igazolható? A kiválással létrejött társaság működőképes lesz-e akkor, ha a kivitt vagyonelem kizárólag egy másik gazdasági társaságban lévő részesedés?
Részlet a válaszából: […] ...3:45. §-a alapján kiválás esetén a jogi személy fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő jogi személyre mint jogutódra száll át. Kiválással tehát új jogi személy jön létre (az adott esetben kft.-k), amelyre a jogi személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Apport átadásának/átvételének könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni 2009-ben helyesen az apport átadását, átvételét kapcsolt vállalkozásnál? 2008-tól nincs utána áfa?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonhoz fűződő, az Áfa-tv.-ben szabályozott jogok éskötelezettségek – külön szabályozott eltéréssel – a szerzéstől kezdődőenjogutódként őt illetik és terhelik; – semmi nem akadályozza, és nem csorbítja az előbbikötelezettség teljesítését.Ha a jogelőd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Kisrészvényesek részére utólag fizetendő összeg

Kérdés: A külföldi tulajdonos alapított egy kft.-t, továbbá megszerezte egy tőzsdei rt. részvényeinek több mint 90 százalékát. A tulajdonába nem került részvények tekintetében élt a tőkepiaci törvényben biztosított vételi jogával. A kisrészvényesek által be nem nyújtott részvényeket az rt. érvénytelenné nyilvánította, helyettük új részvények kerültek kibocsátásra, amelyeket az rt. értékesített a kft. részére alacsonyabb áron, mint a kiszorítási eljárásban alkalmazott ár. Az értékesítésből befolyt vételárat az rt. átutalta az érvénytelenített részvények utolsó tulajdonosai részére. A kisrészvényesek kérték a kft.-től a kiszorítási és az értékesítési vételár különbözetének megfizetését, amelyet a kft. megtagadott. A kisrészvényesek bírósághoz fordultak. A bíróság a különbözetet megítélte. Időközben a kft. beolvadt az rt.-be. Hogyan kell elszámolni a részvényár-különbözetet és a késedelmi kamatot? A Tao-tv. alapján elismert ráfordításnak minősül-e a részvényár-különbözet és a késedelmi kamat?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése alapján az átalakulással létrejövő gazdasági társaságvagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopában kell kimutatnia a jogutódgazdasági társaság (az rt.) jegyzett tőkéjének meghatározása során figyelembenem vehető részesedések (részvények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Adófizetési kötelezettségek a végelszámoláskor

Kérdés: Milyen adókötelezettsége keletkezik a tagoknak és a társaságnak, ha a társaság végelszámolással megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...15. §-ában.]Az egyes adóévek beszámolóiban kimutatott adózás előtti eredményből kiindulva – az utolsó adóévről a Tao-tv. jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó szabályai [Tao-tv. 16. §-ának (1) bekezdése; 29/C. §] szerint – meg kell állapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.