Ajándék vagy engedmény?

Kérdés: Cégünk ingatlanforgalmazással foglalkozik. Értékesítési akciót szervezünk. Ennek keretében azon vevőink, akik a szerződéskötéskor kifizetik a vételár 60 százalékát, egy családi wellness-hétvégét kapnak ajándékba. A szolgáltatást a cégcsoport egyik szállodájában lehet igénybe venni, amelyet cégünk kifizet. Elszámolható-e reprezentációként ez az ajándékcsomag? Vagy természetbeni juttatás? Milyen adó- és járulékvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...illetve ajuttató tevékenységével összefüggő üzleti szolgáltatásnyújtásnak tekinteni.Ebből következően a kérdésben szereplő juttatás adóköteles természetbenijuttatás, amelynek a piaci értéke alapján 54 százalékos személyi jövedelemadótés az 54...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Akció keretében promóciós termék

Kérdés: Cégünk fűtéstechnikai termékeket (kazán, tároló, radiátor) forgalmazó nagykereskedelmi cég. Különböző akciókat hirdetünk, amelyek egy részénél ajándékot (promóciós terméket) adunk. Kiemelt partnereink feltételhez kötött vásárlások esetén hasznos és értékes eszközöket kapnak, mert vállalják, hogy az éves vásárlásaik során meghatározott arányban vásárolnak környezetbarát termékeket. A másik eset az, amikor minden partnerünk számára elérhető a kedvezmény, aki vállalja az akció feltételeit, az a megvett környezetbarát kazánok után promóciós termékre jogosult. A promóciós termék juttatása úgy történik, hogy azt 1 Ft értékkel kiszámlázzuk a vevőnek a megvásárolt termékkel együtt, vagy utólag az összes kazán alapján. Kérdéseink: a kialakult gyakorlat adójogilag megfelelő-e? Amennyiben nem, milyen következményei lehetnek? Milyen más adókímélő megoldást javasolnak? Helyes lehetne az, ha a számlán a termékkel együtt számlázzuk ki a promóciós ajándékot beszerzési áron, és ugyanekkora értékű engedményt adunk?
Részlet a válaszából: […] A rövid válaszunk az, hogy az utolsó kérdésük szerintimegoldás tűnik jogszabállyal is támogatott módszernek. Természetesen ehhezhozzá kell igazítani a különböző akciók meghirdetését is. Menjünk sorjában!A kérdésben leírtak alapján egyértelmű, bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] ...illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét; a szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Az üzletpolitikai (reklám) célú juttatás minősítése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.14. pontja szerinti következő kitételt: "a kifizető által üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek, azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás"... mentesül az adókötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...e megfogalmazása azonos a Tao-tv. 3. számú mellékletének 2. pontjában foglaltakkal. Tekintettel arra, hogy üzletpolitikai (reklám) célú a juttatás, így a nyilvános körülmény azt jelenti, hogy arról bárki tudomást szerezhet például hirdetésből, szórólapokból, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.