Törzstőkeemelés illetéke

Kérdés: A kft. 50 százalékos tulajdonosa a törzstőke emelésével egyidejűleg a tőketartalékba pénzt szeretne befizetni. Ezen ügylet után keletkezik-e ajándékozási vagy visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége a kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...Agazdasági társaság tagjai által a tőkeemeléskor a társaság részére átadottpénzeszközök vagy más eszközök nem minősülnek ingyenes juttatásnak, mivel azzala tagok részesedésének értéke növekszik. (Nő a tagok üzletrészének az értéke ajegyzett tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet elszámolni. Avállalkozásból kivont jövedelem után az adó mértéke 25 százalék, ajövedelemszerzés időpontja a kifizetés, a juttatás napja. Az adót a kifizető akifizetés időpontjában megállapítja, valamint az Art. előírásai szerintbevallja és megfizeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Üzletrészvásárlás végleges juttatással

Kérdés: Az "A" társaság megvásárolta "B" társaság üzletrészét 1 millió forint névértéken úgy, hogy a jegyzett tőke nem változott, csak a tulajdonosi összetétel. Ezenfelül az "A" társaság még átutalt – megállapodás alapján – 3 millió forintot végleges juttatásként, amit az átvevő a tőketartalékba helyezett. Helyes-e ez az eljárás? Mivel az együttműködés nem vezetett eredményre, milyen módja van az "A" társaság által befizetett 4 millió forint visszaszerzésének? A "B" társaság véglegesen adhat-e át pénzeszközt?
Részlet a válaszából: […] ..."A" társaság a "B" társaság üzletrészét könyveiben 1 millió forint névértéken mutatja ki.A megállapodás alapján átadott (végleges juttatásként) 3 millió forintot az "A" társaságnál az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének c) pontja alapján rendkívüli ráfordításként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni. A Gt. módosított előírása ad arra lehetőséget, hogy az rt. a részvényest megillető osztalékot ne pénzbeli vagyoni értékű juttatásként teljesítse.A Gt-hez kapcsolódik az Szt. 39. §-ának módosított (3) bekezdése. A módosítás lényege, hogy osztalékként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása

Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...adózott jövedelméből történt vagyoni érték átadásának (befektetésének) részben vagy egészben történő visszafizetését (visszajuttatását), ideértve a vállalkozásban lévő vagyon kivonásával megszerzett bevételt is, a törvény további feltételeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.