Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...és eseti díja egyaránt adókötelessé vált. Ha a kifizető a szerződő és egyben a díjfizető is, a biztosítási díj egyes meghatározott juttatásként adóköteles az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja alapján. Főszabály szerint az adóköteles biztosítási díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Változó munkahely esetén napidíj

Kérdés: Építőipari jellegű szolgáltatás (faanyagvédelem) a tevékenységünk, megbízásaink a székhelytől és a telephelytől távol, többnapos időtartamúak. A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozók élelmezési költségtérítését a 278/2005. (XII. 20.) sz. kormányrendelet szabályozza. Kiküldetésnek minősül-e, és elszámolható-e napidíj, ha a munkaszerződés szerint "a munkavállaló munkáját változó munkahelyen, heti 40 órában végzi", de a telephelytől a távolság miatt naponta a bejárás nem oldható meg, ezért a munkavégzés helyén szállást, szállodai elhelyezést biztosítunk számára, számukra? Ha a napidíj elszámolható, akkor az 500 Ft napidíjátalány. Az annál kevesebb természetben nyújtott élelmezés számlakülönbözete a munkavállaló részére kifizethető-e?
Részlet a válaszából: […] ...kapja a magánszemély, nem változtat a levonhatóságon, vagyis ha ahivatali üzleti utazás alkalmával étkezés formájában természetbeni juttatást ada munkáltató, akkor annak értékéből csak az a rész számít adókötelesbevételnek, amely az előzőek szerint levonható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Betanulás költségei és azok adóterhei

Kérdés: Nyugat-dunántúli székhelyű termelő cég új gyárüzemet épít Kelet-Magyarországon. Az ott felvételre kerülő dolgozóit a székhelyen tanítja be. A betanulás helyén bérelt lakásokban helyezné el a betanulás idejére a dolgozókat. A lakásbérlettel kapcsolatban: Hogyan számolja el ezt ebben az esetben a cég, és milyen nyilvántartási kötelezettsége van a cégnek a lakásokkal kapcsolatban? Mire kell figyelnie, ha magánszemélytől béreli a szálláshelyet, illetve ha vállalkozótól vagy cégtől? A rezsit a lakásokkal kapcsolatban: villany, víz, kábelantenna, közös költség, fűtés stb. hogyan célszerű elszámolnia, mivel ezek a dolgozók kiküldetésüket töltik a betanulás időszaka alatt? Továbbá a belföldi kiküldetésre alkalmazható szabályok itt is élnek-e?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az utazási jegyet akiküldő kifizető veszi meg, és átadja azt a résztvevőnek. A magánszemélyszempontjából ekkor sem kell a juttatást adókötelesnek tekinteni, illetőlegakkor sem, ha a magánszemély a kifizető nevére szóló számlát kér, és annakellenében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Bérlet a munkába járáshoz

Kérdés: A kft. a munkába járáshoz szükséges bérlet 100%-át kifizeti a munkaviszonyban álló dolgozóknak. A bérletet a kft. vásárolja számla ellenében, a lejárt bérleteket visszakéri a dolgozótól és a számlához csatolja. Van-e szja-fizetési kötelezettsége a kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...törvény módosította az Szja-tv. rendelkezéseit a munkába járásköltségeinek megtérítéséről, valamint a helyi utazási bérlet juttatásáról.Az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének új ba) pontja szerint anem önálló tevékenységből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Étkezési utalvány

Kérdés: 2004. január 1-jétől az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint természetbeni juttatásnak minősül a munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon, ingyenesen biztosított termék vagy szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele minden munkavállaló számára ténylegesen is elérhető. A természetbeni juttatások közül adómentes (többek között) az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.17. pontja szerint a munkáltató által a munkavállaló részére "melegétkeztetés" révén a havi 6000 forintot meg nem haladó rész, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában juttatott bevételnek a havi 3500 forintot meg nem haladó része. Milyen kapcsolat van a kétféle szabályozás között, az étkeztetési juttatás adómentességére milyen szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése azt a felsorolásttartalmazza, hogy a törvény alkalmazásában mi minősül olyan természetbenijuttatásnak, amely után a kifizetőt terheli az adókötelezettség, ha a juttatásadókötelesnek minősül, vagy utal a juttatás adómentességére....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Munkába járás saját személygépkocsival

Kérdés: Vidékről 4 dolgozónk Budapestre együtt jár be dolgozni, az egyikük saját személygépkocsijával. Ez tekinthető-e csoportos bejárásnak? Ha igen, adómentesen kifizethető-e a megtett km után az APEH által meghatározott üzemanyagár és az üzemanyag-fogyasztási norma (100 és a 3 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség szorzata)? A kft. költségként elszámolhatja-e? A kft.-nek kell-e igazolást kiadnia, hogy ezen kifizetett összeg nem számít a magánszemélynél bevételnek, és így nem válik önadózóvá? Milyen nyilatkozat szükséges a dolgozótól a saját gépkocsi használata miatt?
Részlet a válaszából: […] ...útján. E feltételrendszer tehát nem tartalmazza a saját személygépkocsival történő munkába járást, így a kérdésben említett juttatás nem tekinthető adómentes természetbeni juttatásnak.A munkavégzés helyének megközelítésével kapcsolatos költségek általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...is elfogadhatja. Ha a külföldi személy az illetőségigazolást az adóbevallás benyújtásáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont (a juttatást követően meg nem fizetett) adót a kifizetőnek az adóév december hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.