Társasháznak fizetett bérleti díj adója

Kérdés: Az szja-törvény szerint a kifizető köteles a társasház részére az általa fizetett bérleti díj után az adó megállapítására, annak levonására és befizetésére, amennyiben a társasház kifizetőnek minősülő bérlőnek ad bérbe közös tulajdonú ingatlanrészt (üzlethelyiséget). A társasház a bérbeadásról számlát állítana ki online számlázóprogrammal, papíralapú vagy e-számlát. A bérbeadásnál a főszabály szerint jár el az áfatörvény 86. § (1) bekezdés l) pontját alkalmazva. Lehetséges, hogy a társasház az általa kiállított számlán feltüntesse, a törvényi előírásnak megfelelően, a bérleti díjat terhelő, a kifizető által levonandó forrásadó összegét, és a bérlő a forrásadóval csökkentett összeget utalja a társasház, a bérbeadó felé, vagy csak a forrásadó nélküli összeget lehet feltüntetni? Ez utóbbi esetben a bérlő folyószámláján folyamatosan hátralék keletkezik a kifizető által levont forrásadó összegével.
Részlet a válaszából: […] ...Art. 46. § (1) bekezdés b) pont]. Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek a megállapított adóelőleget a kifizetés (a juttatás) hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie, továbbá az Art. rendelkezése szerint kell bevallania azzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Tiszteletjegyek áfája

Kérdés: Cégünk kulturális intézmény, ahol a különféle művészeti előadások alkalmával bizonyos mennyiségű tiszteletjegyet is kibocsátanak az egyébként nem ingyenes rendezvényre. Ezen tiszteletjegyek áfatartalma kérdéses számomra. Milyen számítási mód alapján kellene meghatározni a tiszteletjegyekre fordított kiadásokat? (Nem csak a fellépő költsége a tényleges költség!) A tényleges költséget kell a személyi jellegű egyéb kifizetések közé könyvelni, melyik költségszámláról mennyit?
Részlet a válaszából: […] ...1,19-szerese lesz az adóalap.Itt kell megjegyezni, az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.28. pontjának b) pontja alapján a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Termékvásárláshoz adott kupon számlázása

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...vevő társaság, illetve ha a vevő magánszemély. Ha a vevő magánszemély, akkor a térítés nélkül átadott termék az egyes meghatározott juttatások közé sorolandó, mint adómentes üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám-) célú juttatás, amely esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Bérbe vett személygépkocsi cégautóadója

Kérdés: A kft. egy autókereskedő céggel szponzorszerződést kötött, amely szerint X db személygépkocsit ad bérbe a kft.-nek. A kft. ezt reklámszolgáltatással ellentételezi. A szponzor számlázza a bérleti díjat és a biztosítási díjat, a kft. pedig a reklámhelyek bérleti díját. Külön szerződésben rögzítették, hogy a két számlát kompenzálják. A futballidényen belül a szponzor cserélgeti a kocsikat. A szponzorral kötött szerződés nem felel meg a pénzügyilízing-szerződés követelményeinek, a kft. a gépkocsikat nem a cég érdekében bérli. A kft. a bérelt személygépkocsikat átadta a sportolóknak, akiknek a magáncélú használat miatt eddig gépkocsi-használati díjat számlázott. A sportolók semmilyen költséget nem számoltak el a kft.-nél, útnyilvántartást sem vezettek. A kft. ténylegesen felmerülő költségei a bérleti díj (amelyet kompenzál a reklámdíj) és a biztosítási díj (amely utalandó). A bérelt személygépkocsikat – szerintünk – nem terheli cégautóadó. Mit lehet tenni a magáncélú használattal, ha a kft. nem akarja a továbbiakban számlázni a gépkocsihasználatot? Az egyik gépkocsit a kft. ténylegesen a cég érdekében használja, vezetik az útnyilvántartást, és üzemanyagköltséget számolnak el. Mi lehet a megoldás az ilyen használatban lévő személygépkocsikra?
Részlet a válaszából: […] ...is tekinthetők! (Az ezzel kapcsolatos költségeket viszont meg kellállapítani, mert azokat – mint adómentes természetbeni juttatást – a személyijellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni! Részletesen lásd a SzámviteliLevelek 195. számában, a 4062...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Internetdíj elszámolása

Kérdés: Társaságunk dolgozóinak természetbeni juttatásként internetdíjat fizet számla ellenében. A kifizetéshez kérjük a névre szóló számlát és a kiegyenlítés igazolását. Van-e valamilyen akadálya annak, hogy januárban az előző évi decemberi előfizetési számla alapján a tárgyévi keret terhére kifizessük az adómentes természetbeni juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...az is szükséges, hogy ateljesítés megtörténtét az arra illetékes megnyugtató módon igazolja. Ez azelőírás az adómentes természetbeni juttatásnak minősülő internethasználatidíjra is vonatkozik. (A kérdésben leírt gyakorlatuk is – úgy tűnik – eztigazolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Külföldi tanulmányút elszámolása

Kérdés: Kérdésem a Számviteli Levelek 66. számában az 1383. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik.A cég tulajdonát képező személygépkocsival történt a külföldi tanulmányút elszámolása. A kinti úttal kapcsolatos pénznemre szóló üzemanyagszámlákat azon pénznemre vonatkozóan milyen árfolyamon lehet elszámolni? Külföldi számlák a bt. nevére szólnak, cégautóadót a bt. nem fizet, mivel útnyilvántartást vezet és csak egészségügyi célra használja a személygépkocsit, a benzinvásárlást tételesen számlák alapján számolja el.
Részlet a válaszából: […] ...hivatali-üzleti.A 168/1995. Korm. rendelet napidíj-összegeket nem tartalmaz, azt a cég dönti el, hogy ad-e dolgozójának ezen a címen juttatást. Az említett rendelet arról rendelkezik, hogy ha történik ilyen juttatás, akkor a külföldi kiküldetés címén kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.