Prémium, jutalom elhatárolása

Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)
Részlet a válaszából: […] ...a személyi jellegű egyéb kifizetések között. A jutalomutazás – mint névre szóló jutalom – nem sorolható az egyes meghatározott juttatások közé, legfeljebb a közös programok, közös étkezés. Az egyes meghatározott juttatások értékét is és adóterheit is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Nyereményjáték, a vevő visszakapja a vételár 50%-át

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) nyereményjátékot hirdet. A nyereményjáték lényege, hogy egy adott időszakban új autóra adásvételi szerződést kötött ügyfelek közül egy szerencsés magánszemély visszakapja a megrendelt autója vételárának 50%-át. Az árkedvezmény a magánszemély részére oly módon kerül átadásra, hogy a vezérképviselet a márkakereskedő részére, a márkakereskedő pedig (egyező összegben) a magánszemély részére adja át az árkedvezményt. Az előbbi konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel mind a márkakereskedő, mind az importőr szempontjából:
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...(Továbbá a kérdésben leírtak alapján az sem egyértelmű, hogy széles körben nyilvánosan meghirdetett kampány keretében történik a juttatás.) Adómentesség hiányában az 50% mértékű árkedvezmény juttatása tekinthető az Szja-tv. 70. § (6) bekezdésének d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Hogyan kell adózni, illetve elszámolni a promóciós célra beszerzett termékeket?
Részlet a válaszából: […] ...ajándék, de még egyéb jövedelem is.Az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.14. pontjának b) alpontja szerint adómentes nem pénzben kapott juttatás a kifizető által üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta azzal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Hétvégi pihenés

Kérdés: Egy társaság a dolgozóit – házastársaikkal együtt – wellnesshétvégére vinné. A számla a szállást és a félpanziót tartalmazná. Milyen adóvonzata lenne fentieknek, és az hogyan könyvelendő?
Részlet a válaszából: […] ...hétvégi pihenés alkalmával felmerült összes költség egyes meghatározott juttatásként adóköteles az Szja-tv. szerint, eltérően a reprezentációra vonatkozó szabályozástól, ahol például a rendezvényen hivatalosan részt vevők utazási és szállásköltsége nem része...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Továbbképzés külföldön felmerült költségeinek terhei

Kérdés: Biztosítási alkusz cég – MNB-regiszterben rögzített, kizárólag vele együttműködő – vállalkozások (kft., bt., egyéni vállalkozó) nagyobb és sikeresebb üzletkötése érdekében külföldi biztosítótársaság székhelyén lefolytatott továbbképzések és az ehhez szorosan kapcsolódó szolgáltatások értékét megfizeti számla ellenében. Ilyen esetben felmerül-e, és ha igen, akkor milyen adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...alkusz cégnél a továbbképzések költségeivel kapcsolatban mint reprezentációnak minősülő juttatás merül fel adó- és járulékfizetési kötelezettség. A továbbképzés szakmai eseménynek és így reprezentációnak tekinthető, ha a juttatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadót az értékpapír értékéből nem lehet levonni, azt a magánszemélynek kell a társasághoz befizetnie.)Az értékpapír-juttatás egyéb jövedelemnek minősülő értéke alapján a társaságot egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli [Eho-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás

Kérdés: Tájékoztatásukat kérem a társas vállalkozó tagjának kifizetett iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatása után fizetendő adókról, járulékokról. Társasági adó szempontjából elszámolhatók-e, illetve számviteli elszámolásuk hogyan történik? Az oktatások a társaság érdekében történnek.
Részlet a válaszából: […] ...iskolarendszeren kívüli képzés, feltétlenül indokolt és szükséges lenne, mivel az iskolarendszerű képzés költségei béren kívüli juttatásnak minősülnek, míg az iskolarendszeren kívüli képzés költségei minősítésére az Szja-tv. külön előírást nem tartalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Termékvásárláshoz adott kupon számlázása

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...vevő társaság, illetve ha a vevő magánszemély. Ha a vevő magánszemély, akkor a térítés nélkül átadott termék az egyes meghatározott juttatások közé sorolandó, mint adómentes üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám-) célú juttatás, amely esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Promóciós célra felhasznált termékek adózása, számvitele

Kérdés: A 3212. számú kérdésre adott válasz kerek összefoglaló a "Promóciós célra felhasznált termék..." témában. Lehetne ezt aktualizálni 2011-re?
Részlet a válaszából: […] ...promócióscélból adott termék lehet:– áruminta,– üzleti ajándék,– csekély értékű ajándék, de– az egyes meghatározott juttatások közé tartozó is.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontja szerintadómentes nem pénzben kapott juttatás a kifizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Üzleti ajándéknak nem minősülő ajándék

Kérdés: A társasági adó alanyai vagyunk. Cégünk gyakran ad üzleti ajándékot partnereinek. Úgy hallottam, hogy 2011-től a 19 500 Ft-ot (a minimálbér 25%-át) meghaladó ajándéknál a partner adózik, cégünknek pedig a 27% egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie, míg a 19 500 Ft alatt a társaságiadó-alapot kell növelnünk, és nincs további adóvonzata. Kérdésem, hogy a 19 500 Ft feletti ajándéknál is meg kell növelni a társasági­adó-alapot? Mi a könyvelési tétel mindkét esetben?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást a bérjárulékok között kell elszámolni. A Tao-tv. 3.számú melléklete B/2. pontjában említett Szja-tv. szerinti juttatásnak nemminősül, így annak összegével a társasági adó alapja megállapítása során azadózás előtti eredményt növelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.
1
2