Dolgozói részvény elszámolása, adózása

Kérdés: Belföldi tulajdonú zrt. dolgozói részvényeket bocsátana ki. Ennek milyen feltételei vannak, és hogyan történik a számviteli elszámolása, adózása?
Részlet a válaszából: […] ...is, amely rész a jegyzett tőkének a saját tőke terhére történő felemeléséből származik.Ha például ingyenes a dolgozói részvény juttatása, majd a későbbiekben a dolgozói részvények visszavásárlása valósul meg (nem vonják be azokat, vagy nem átalakítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

K+F-költségek elhatárolása

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
Részlet a válaszából: […] ...mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévben – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás összegével csökkentett összege vonható le. Nem része továbbá a csökkentő tételnek a belföldi illetőségű adózótól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...ha a társasági szerződés szerint ázsióval történt az alapítás, az esetleges tőkeemelés, továbbá ha a társaság olyan tőkejuttatásban részesült, amely juttatást – jogszabályi előírás alapján – a tőketartalékba kellett helyezni, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Szövetkezeti tagsági viszony megszüntetése

Kérdés: Szövetkezetünk tagja társasági viszonyát megszüntette, és kérte vagyoni hozzájárulásának (befektetői részjegyének) kifizetését. A részjegy névértéke 1240 E Ft, visszavásárlási értéke 6340 E Ft. A kifizetés 8 év alatt részletekben történik. A felosztható vagyonrész (saját tőke mínusz lekötött tartalék) 61 000 E Ft, amelyből a jegyzett tőke 12 000 E Ft, a tőketartalék 47 000 E Ft, az eredménytartalék 2000 E Ft. A tőketartalékban a korábbi években beruházásokhoz kapcsolódóan kapott támogatások szerepelnek, amelyeknek a tőketartalékba helyezéséről jogszabály rendelkezett. A támogatásokat feltételekhez kötötten folyósították, melyeket a szövetkezet teljesített, így a tőketartalékban nyilvántartott összeget nem terheli visszafizetési kötelezettség.
Részlet a válaszából: […] ...költségek együttes értékét. A részjegy névértéke csak akkor tekinthető szerzési értéknek, ha a magánszemély eredeti vagyonjuttatása ilyen összegű volt, illetve ténylegesen a névértéken vásárolta. (Mindenképpen kell a magánszemély nyilatkozata a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadót az értékpapír értékéből nem lehet levonni, azt a magánszemélynek kell a társasághoz befizetnie.)Az értékpapír-juttatás egyéb jövedelemnek minősülő értéke alapján a társaságot egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli [Eho-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A társaság 2014. évben visszavásárolt 940 E Ft névértékű üzletrészt 22 800 E Ft összegért. A társaság eredménytartaléka 165 000 E Ft, jegyzett tőkéje 3100 E Ft. A visszavásárolt üzletrészeket a társaság 2015-ben meglévő tagjainak szeretné térítésmentesen átadni úgy, hogy az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja szerint jár el. Kérem a fenti gazdasági események kontírozását a visszavásárlástól a jegyzett tőke emeléséig az összegek megjelölésével! A kft.-nek a fenti ügylet esetében minden esetben vesztesége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást (ami további veszteséget jelent)köteles fizetni, akkor is, ha a jövedelem nem pénzbeli juttatás.Az előbbiek alapján – egyértelmű – nagyon rossz döntés a visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...úton bevallást tesz az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról, járulékokról és/vagy a törvényben részletezett további adatokról, többek között–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...be a nyitó mérlegbe, ha a társasági szerződés szerint ázsióval történt az alapítás, a tőkeemelés, továbbá ha a társaság olyan tőkejuttatásban részesült, amely juttatást – jogszabályi előírás alapján – a tőketartalékba kellett helyezni, és így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Katából, evából való visszatérés

Kérdés: A Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. végelszámolását határozták el a tulajdonosok. A végelszámolás során hogyan kell elkészíteni a végelszámolási mérleget, a vagyonfelosztási javaslatot stb.?
Részlet a válaszából: […] ...be a nyitó mérlegbe, ha a társasági szerződés szerint ázsióval történt az alapítás, a tőkeemelés, továbbá ha a társaság olyan tőkejuttatásban részesült, amely juttatást – jogszabályi előírás alapján – tőketartalékba kellett helyezni, és így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés:

A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, a saját tőke 141 millió forint. A tulajdoni arány 35-35-10-20 százalék volt. A 20 százalékos (600 ezer forint névértékű) tulajdonarányt (üzletrészt) a társaság 25 millió forintért visszavásárolta, majd egy éven belül 5-5-10 százalék arányban a tulajdonosok között szétosztotta, és ezt a cégbíróságon bejegyeztette. Ezen tőkejuttatás a magánszemélyek szempontjából adó- és járulékmentes? Az ügyleten keletkezett 24,4 millió forint veszteség a Tao-tv. szerint elismert ráfordítás? Mi a helyes számviteli elszámolás?

Részlet a válaszából: […] Olvassa el a 6108-as kérdésre adott válaszunkat is!A visszavásárolt üzletrész szétosztása (átadása) a tagoknak a kft. számára nem 24,4 millió forint veszteséggel jár, hanem 25 millió forinttal. A magánszemély tagoknak térítés nélkül átadott üzletrész bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.
1
2