Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...illetőségű társaság jegyzett tőkéjében fennálló részesedése (részvényesetében névre szóló részvénye) a kifizetéskor (juttatáskor) legalább két évenát folyamatosan legalább 20 százalék. (A részesedési követelmény 2004. évi -május 1. napját követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...átadott, pénzügyilegrendezett támogatást, ha az nem minősül a költségek (a ráfordítások)ellentételezésére adott támogatásnak, juttatásnak, továbbá– a véglegesen átadott pénzeszközök összegét.16. Bizonylattal szembeni követelmények <br> teljesítése[167...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással (tárgyieszköz-átadással)

Kérdés: Ügyfelem egyszemélyes részvénytársaság. Az alapító 5 évvel ezelőtt 10 millió forint értékben telket apportált az rt.-be. A tulajdonos úgy határozott, hogy a jegyzett tőkét 10 millió forinttal leszállítja, és ennek fejében a telket természetben kivonja az rt.-ből. Törvényes-e ez a határozat, hiszen a telek mai piaci ára legalább 30 millió forint. Ha igen, akkor a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözetével kell-e növelni a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése szerint – az alaptőke-leszállítás esetét kivéve – kifizetésnek minősül a pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás is.A leírtakból következően, és azért is, mert a jelenleg hatályos Gt. 223. §-ának (1) bekezdése alapján az rt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.