Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés: A 6441. és 6449. kérdésre adott válaszukat olvasva, azok elgondolkodtattak. A szerződésekkel, kötelmekkel kapcsolatosan általános szabály, hogy az új törvényt a Ptk. hatálybalépését – azaz 2014. március 15-ét – követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. A hatálybalépés előtt létrejött szerződésekre a korábbi Polgári Törvénykönyv szabályozását kell alkalmazni. Az Önök válaszában ez áll: "A Ptk. előírását megszegve jár el az a kötelezett, amelyik 2014. január 1-jétől nem könyvelte a költségátalány miatti tartozását." Mikortól kell alkalmazni a behajtási költségátalányt?
Részlet a válaszából: […] ...késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetére legalább negyven eurónak az MNB késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdő napján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerinti megfelelő forintösszeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Késedelmi kamat felszámítása

Kérdés: Késedelmi kamat gazdálkodó szervezetek közötti felszámításakor kötelező a Ptk. 301. §-a szerinti alkalmazása, vagy ettől el lehet térni?
Részlet a válaszából: […] ...2014. március 14-ig hatályos Ptk. 301. §-ának (1) bekezdéséből csak az következik, hogy kötelező késedelmi kamatot felszámítani, de az ott megadottnál – a Ptk. diszpozitív előírásából következően – alacsonyabb és magasabb mértékű is lehet (maximum 24%).A Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés:

Véleményüket szeretnénk kérni a Ptk. 301/A. §-ában rögzített behajtási költségátalány és késedelmi kamat számvitelben történő gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Hogyan kell a könyvekben kimutatni a költségátalányt és késedelmi kamatot abban az esetben, ha erről vevőinket értesítjük? És emellett arról is tájékoztatjuk őket, hogy a fennálló jó kapcsolat érdekében ezt a követelést elengedettnek tekintjük? Hogyan kell kimutatni a Ptk. 301/A. §-a szerinti kötelezettséget, ha a szállító erről nem értesített bennünket? Helyes-e az az értelmezés, mely szerint a társasági adó alapját nem kell a fenti elengedett, behajthatatlannak nem minősülő követelés esetén megnövelni?

Részlet a válaszából: […] ...nem mutatott követelés elengedése sem számvitelileg, sem adózási szempontból nem értelmezhető!A Ptk. 301/A. §-ának (2) bekezdése a késedelmi kamat mértékére ad előírást, de ezen késedelmikamat-mérték használatát nem írja elő kötelezően. Csupán akkor tekinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Tagi kölcsön euróban

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély a tulajdonosa. Az egyik magánszemély tag euróban adna kölcsönt a kft.-nek. A magánszemély adhat-e a kft.-nek euróban tagi kölcsönt? Ha adhat, akkor a visszafizetése milyen devizanemben lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. fizet-e kamatot, és ha igen, az milyen mértékű, ahatáridőben vissza nem fizetett kölcsön után kell-e, és ha igen, milyen mértékűkésedelmi kamatot fizetni, ha a kft. a kölcsönt nem tudja visszafizetni, mi,illetve milyen eszköz a kölcsön fedezete stb....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.