Értékesítési céllal lakóingatlan építése

Kérdés: A társaság 2003-2007 között értékesítési céllal lakóingatlanokat épített, amelyek közül egyet nem sikerült értékesítenie. A sikertelen értékesítési kísérletek közben az ingatlant a társaság bérbeadta, mely bérlet a mai napig fennáll, a bérlő rendszeresen bérleti díjat fizet. A társaság az ingatlan építése idején áfakörös volt, a beszerzések áfáját visszaigényelte, a bérbe adott ingatlanét is. A későbbi bérleti díjak után az áfát megfizette 2013. 12. 31-ig, miután alanyi adómentességet választott. Az értékesítési céllal, a készletek között nyilvántartott ingatlant a bérbeadás időpontjában át kellett volna minősíteni tárgyi eszközzé? Alanyi adómentessé váláskor az ingatlannal kapcsolatban volt-e áfaelszámolási kötelezettség? Ha igen, mekkora elmaradt áfafizetési kötelezettség áll fenn, ha a használatbavételkor, 2007. szeptemberben a visszaigényelt áfa összege 3750 E Ft?
Részlet a válaszából: […] ...a 2014-2017. évek adózás előtti eredménye is, tehát módosul ezen évek társaságiadó-bevallása is. (Az áfa utólagos rendezése miatt késedelmi pótlékot a tényleges helyesbítés hónapjára kell elszámolni!)Hasonló módon kell eljárni 2018-ban és az utána...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Önellenőrzés áfahiány miatt

Kérdés: A bt.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2009 májusában 3 millió forintra büntette meg, és 5 millió forint adóhiányt állapított meg, ami a 2008. évet érintette. A jogerős határozat 2009 decemberében érkezett meg. A bt. 2008. évi mérlegfőösszege 18 millió forint. Az adóhatóság 2010 márciusában (a mérlegkészítés előtt) 5 negyedéves részletfizetési lehetőséget engedélyezett. Kell-e önellenőrizni a 2008. évi beszámolót? Vagy a 2009. évi beszámolóban adóalap-növelő tételként mutatjuk ki az ellenőrzés eredményét? A részletfizetési lehetőség miatt passzív időbeli elhatárolással (bírság, pótlék) csökkenthető-e a 2009. évi veszteség? Ez esetben 2010-ben lesz társaságiadó-alapot növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] ...megválaszolható kérdésekkelkezdjük. A 3 millió forint összegű bírságot, a kapcsolódó, a 2009. december31-ig terjedő időszakra jutó késedelmi pótlékot a 2009. évi eredmény terhérekell elszámolni, mivel az adóhatósági határozat 2009 decemberében jogerőreemelkedett....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Építési munka áfája 2008. május 1-je után

Kérdés: A társaság 2008. május 1-je után alvállalkozói szerződést kötött egy olyan céggel, amely maga is alvállalkozóként dolgozott 2007. 09. 10-től. 2007-ben áfával növetlen számláztak a fővállalkozónak. 2008-ban nem nyilatkoztak az APEH felé, hogy fordítottan kívánnak adózni. Ezért mindenki, a társaság is egyenesen adózott. A megbízótól 2009-ben levelet kaptunk, hogy a 2008-ban benyújtott számláinkat helyesbítsük, és új fordított áfás számlákat állítsunk ki. Most megküldték a fordított áfára vonatkozó nyilatkozatuk másolatát. Mitévők legyünk? Visszaigényelhetjük az áfát, és azt utaljuk át nekik? A 2008. évet már lezártuk!
Részlet a válaszából: […] ...hiba utólagos korrekciója a 2008. évieredményszámlákat nem érinti, így az 2009-ben bármikor végrehajtható(legfeljebb több lesz a késedelmi pótlék a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Visszatérítendő adóterhek elszámolása

Kérdés: Cégünknél az APEH átfogó ellenőrzést tartott a 2002-2004. évek vonatkozásában 2007-ben, amelynek során adóhiányt, adóbírságot, mulasztási bírságot, késedelmi pótlékot állapított meg, amelyet az APEH-határozat jogerőre emelkedését követően még 2007-ben megfizetett a cég. Mivel a hiba jelentősnek minősült, az adóhiányt 2002-2004. évekre könyveltük önrevízióként, a szankciókat pedig 2007-re. 2007. év végén az APEH-határozatot bírósági úton megtámadtuk. 2008. év végén a bíróság helyt adott kérelmünknek, és az APEH-et új határozat hozatalára kötelezte. Az új APEH-határozat 2009-ben várható a befizetett összegek visszafizetésével és késedelmi kamattal. Az APEH által visszatérítendő adóterhet és bírságokat hogyan és mely évekre kell elszámolni? Ezek a tételek a társaságiadó-bevallásban hogyan vehetők figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...adataival együtt (de elkülönítetten) szerepelnek.Az adóhiány következményeként fizetett (fizetendő)adóbírságot, mulasztási bírságot, késedelmi pótlékot az adóhatósági határozatjogerőre emelkedése időpontjával (az adott esetben 2007-ben) kell könyvelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Szabálytalan prémiumkifizetés

Kérdés: Célszervezeti kft.-nk 85 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztat. 1999-re a mérlegzárás előtti taggyűlés határozata alapján az ügyvezető tulajdonosok részére prémium elszámolásáról döntöttek, amit csak 2002-ben fizettek ki. A 2003-ban megtartott adóellenőrzés szabálytalannak tekintette az 1999-ben lekönyvelt prémiumot. Az adóellenőrzés a prémium összegét osztalékelőlegnek minősítette. Hogyan könyveljük az ellenőrzés megállapítását? 2002-ben osztalékelőleg fizetéséről nem határoztak, év végén a beszámolóba osztalékot nem állítottak be!
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt összegben osztalékelőleg: T 368 – K 471.2003-ban könyvelendő az adóellenőrzés által megállapított bírság, büntetés, késedelmi pótlék is.A 2003. évi beszámoló elkészítése során meg kell vizsgálni, hogy az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Amiben eltérés van, az a következmény. Önellenőrzés esetén általában önellenőrzési pótlékot, adóellenőrzés esetén adóbírságot, késedelmi pótlékot, esetleg mulasztási bírságot kell megállapítani és könyvelni az önellenőrzéssel egyidejűleg, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség elmulasztásáért az Art. 74. §-ának (6) bekezdése alapján 50 százalékos mértékű mulasztási bírságot és késedelmi pótlékot fizet. Az adóbírság szankció alkalmazására nem kerülhet sor, mivel ennek az alapja az adózó terhére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.