Felújítás vagy beruházás?

Kérdés: A társaság a bérbeadás útján hasznosított irodaépület teljes körű felújításába kezdett. Ennek során az épület cca. 70%-a lebontásra kerül, gyakorlatilag csak a főfalak maradnak meg. A felújítás előreláthatólag 2025. I. negyedévében fog befejeződni, addig az épület használhatatlan, bevételt nem termel. A bontás befejezésekor a lebontott, arányos rész terven felüli értékcsökkenésként lesz kivezetve. Megtehetjük, hogy a bontással arányos rész kivezetése után fennmaradó könyv szerinti értéket átvezetjük a beruházások közé, és a felújítást követően egyben aktiváljuk az épületet? Mivel az épület hasznosítási iránya nem változik, ezért nem akarjuk a készletek közé átvezetni.
Részlet a válaszából: […] ...(a kérdésben leírtaktól kissé eltérően).Az irodaépület bontás előtti bruttó értékét (maximum a nettó érték összegéig):– készletre vétellel (anyagként) csökkenteni kell az irodaépületből a bontás után megmaradt falak piaci értékével;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Speciális gyártóeszközök előállítása, elszámolása

Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.
Részlet a válaszából: […] ...szerint a gyártási folyamat első mozzanata a megrendelt termék előállítására alkalmas szerszám elkészítése (amennyiben ilyen a szerszámkészletükben nincsen). A szerszámokat külső társaságok készítik el, a tervezéstől egészen a gyártásig, a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Ipari park kialakítása

Kérdés: Ipari park kialakításával kapcsolatosan a társaság földterületet vásárolt, közműcsonkokat, infrastrukturális csatlakozási pontokat épített ki, közműfejlesztési hozzájárulásokat fizetett, azaz közművesítette a vásárolt földterületet azzal a szándékkal, hogy azt értékesítse. Hogyan kell ezeket nyilvántartani, hogyan kell számlázni?
Részlet a válaszából: […] ...– közművesített földterületet kíván értékesíteni, az ezzel kapcsolatos, a bekerülési érték részét képező tételeket a vásárolt készletek között kell elsődlegesen elszámolnia, és az értékesítésig ott kell kimutatnia. Ebből következően:– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Ültetvénytelepítés aktiválása

Kérdés: Az ültetvénytelepítést a Számviteli Levelek 14. számában, a 277. kérdésre adott válasznak megfelelően könyveltük. Az ültetvény termőre fordult. Az ültetvény bekerülési értéke 44 millió forint, ebből 20 millió forint állami támogatás, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. Hogyan számolunk értékcsökkenést? A termést hogyan tartjuk nyilván?
Részlet a válaszából: […] ...(például 1 kg dió, mandula közvetlen önköltségét), majd anem értékesített termék mennyisége alapján a saját előállítású termékkészletrevételi értékét (T 251 – K 581). A közvetlen önköltség megállapításánaktehát feltétele az, hogy az ültetvény, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...aberuházást az állományból ki kell vezetni (mert feleslegessé vált,megsemmisült, hiányzik), a kivezetéskor meg kell állapítani a készletre vételiértékét (ha egyáltalán készletre vehető!) a várható hasznosításnak megfelelőértéken (várható eladási ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Négy hónap után értékesített személygépkocsi elszámolása

Kérdés: Ha a vállalkozás személygépkocsit vásárol, és várhatóan négy hónapig kívánja használni, majd eladja, a készletek között kell-e kimutatnia? A vállalkozás személygépkocsit vásárol, várhatóan három évig fogja használni, de négy hónap után eladja. Eladás előtt át kell-e sorolni a készletek közé? A leírt esetekben a személygépkocsi le nem vont áfája az Áfa-tv. 39. §-ának (3) bekezdése szerint arányosan levonható-e?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a hasznos élettartam végén jelentős maradványértékkel kell számolni. Nem lehet a várható négy hónapi használat miatt a készletek között állományba venni azért sem, mert az nem felel meg az Szt. 28. §-a (2)-(3) bekezdésében előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Fizetőeszköz mint tárgyi eszköz

Kérdés: A társaság 2001. év során külföldi fizetőeszközöket vásárolt, amely fizetőeszközök 2001. december 31-ével megszűntek. A társaság nem kívánta ezeket a bankjegyeket euróra átváltani, hanem azokat megtartva, bekeretezve a cég irodáiban kiállítja. A bankjegyeket a valutapénztárban tartja. Mi a teendő ezzel a valutakészlettel?
Részlet a válaszából: […] ...és nem azért, hogy azzal fizessenek. Így a külföldi fizetőeszközöket nem a valutapénztárban kellett volna bevételezni és valutakészletként kimutatni, hanem mint eszközbeszerzést kellett volna könyvelni. A beszerzett eszközöket pedig – az Szt. 23. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.