Felújítás vagy beruházás?

Kérdés: A társaság a bérbeadás útján hasznosított irodaépület teljes körű felújításába kezdett. Ennek során az épület cca. 70%-a lebontásra kerül, gyakorlatilag csak a főfalak maradnak meg. A felújítás előreláthatólag 2025. I. negyedévében fog befejeződni, addig az épület használhatatlan, bevételt nem termel. A bontás befejezésekor a lebontott, arányos rész terven felüli értékcsökkenésként lesz kivezetve. Megtehetjük, hogy a bontással arányos rész kivezetése után fennmaradó könyv szerinti értéket átvezetjük a beruházások közé, és a felújítást követően egyben aktiváljuk az épületet? Mivel az épület hasznosítási iránya nem változik, ezért nem akarjuk a készletek közé átvezetni.
Részlet a válaszából: […] ...(a kérdésben leírtaktól kissé eltérően).Az irodaépület bontás előtti bruttó értékét (maximum a nettó érték összegéig):– készletre vétellel (anyagként) csökkenteni kell az irodaépületből a bontás után megmaradt falak piaci értékével;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Eladásra épített lakás átminősítése

Kérdés: A társasházakat építő kft. egy általa épített, eladásra szánt lakást, amelyhez garázs és kiépített parkoló is tartozik, átminősíttetett irodává. A vevő visszalépése után úgy döntött, hogy megtartja az ingatlant, és saját maga hasznosítja irodaként, illetve raktárként. Az átminősítés 2013-ban megtörtént. Ehhez az ingatlanhoz felhasználhatja-e a korábbi években képzett fejlesztési tartalékot? Az átminősítéshez kapcsolódik-e áfafizetési kötelezettség? A saját hasznosítás miatt pedig pótlólagos illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...meg a számviteli elszámolást. A társasházakat építő kft. az általa épített, eladásra szánt lakásokat (a kérdésben szereplőt is!) a készletek között (jellemzően saját termelésű készletként) köteles kimutatni (a telek értékét elkülönítetten az áruk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Tehéntartás szaporulatának elszámolása

Kérdés: Kérem, hogy a tehéntartás során keletkező szaporulat, majd ennek a tenyésztésbe állításának könyvelési tételeit szíveskedjenek részemre levezetni!
Részlet a válaszából: […] ...tehéntartás szaporulata a borjú, amelyet elszámolásiegységáron számított értéken indokolt a születésekor készletre venni (T 241 – K581). Az elszámolási egységárat az aktuális eladási árból visszaszámítottközvetlen önköltség alapján célszerű kialakítani. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...aberuházást az állományból ki kell vezetni (mert feleslegessé vált,megsemmisült, hiányzik), a kivezetéskor meg kell állapítani a készletre vételiértékét (ha egyáltalán készletre vehető!) a várható hasznosításnak megfelelőértéken (várható eladási ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Kacsaszülőpár (tenyészállat) amortizációja

Kérdés: A kft. kacsaszülőpár nevelésével, tartásával és erre épülő naposkacsa-keltetéssel foglalkozik. Az első év 7. hónapjában szülőpár naposkacsát vásárolt a kft., amelyet felnevelt. Az első tojástermelési ciklus az első év 12. hónapjától a második év 9. hónapjáig tart. Ezt követi a vedletési időszak a 10. hónaptól a 12. hónapig, majd a második tojástermelési ciklus a harmadik év 1. hónapjától a 8. hónapig, majd kivágják az állományt. A vedletési időszakban a kacsának hozama nincs. Mikor kell az értékcsökkenés elszámolását megkezdeni? Hogyan kell elszámolni a vedletési időszak költségeit? Miként kell könyvelni a megengedett mértékű elhullást?
Részlet a válaszából: […] ...kell a könyvekből kivezetni. Amennyiben az elhullott tenyészállatból hasznosítható érték van, azt a bruttó érték csökkentésével kell készletre venni piaci értéken (ennyivel kevesebb lesz a terven felüli értékcsökkenésként elszámolandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...mint a lízingbe adott eszköz "eladási árát" értékesítésként el kell számolnia (T 198 – K 91-92), ugyanakkor a lízingelt eszközt a készletek közül is ki kell vezetnie, a nyilvántartás szerinti értéket pedig az eladott áruk beszerzési értékeként kell elszámolnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.